
Fotó: Boda Gergely
Tegnap délután már javában folytak az előkészületek arra az esemény-kavalkádra, amely Szepessy Szabolcs főszervező szerint sokkal több, mint egy koncertsorozat. „Készen állunk ma délutántól fogadni a Félsziget-lakókat” – állítja a főszervező. Hozzáteszi, a Maros-parti sátortáborba már kivezették az áramot, és megteremtették a tisztálkodási lehetőségeket. Szepessy rendkívül bizakodó; mint mondja, idén több nézőre számítanak, mint egy évvel korábban, és szerinte az ötödik fesztivál jóval nyereségesebb lesz a tavalyinál, amikor első ízben billent át az addig veszteséget mutató mérleg nyelve.
A szervezők derűlátására vall az is, hogy ledöntötték a kerítést a Nyárádtőre száműzött hajdani ASA két edzőpályája között, arra számítva: ha 2006-ban a The Rasmus koncertjére közel 15 ezren voltak kíváncsiak, az idén a Lokomotív GT két küzdőtérnyi rajongót is a marosvásárhelyi Víkendtelepre csalogathat. Presser Gábor csapatát 1977-ben láthatták a rockrajongók utoljára Romániában. „Rendszerellenessége” miatt a Loksit akkor kitiltották az országból, tagjai csak ’89 után léphettek fel Erdélyben. A zenevonatot csapatként viszont csak vasárnap láthatjuk első ízben erdélyi síneken dübörögni.
A román közönségnek szánt csemege az idén is a Phoenix, Nicu Covaci 1962-ben létrehozott bandája másodszor lép fel a Félszigeten. Kérdésünkre, hogy ki volt az, akit szívesen láttak volna a Félszigeten, de nem jön el, Szepessy Szabolcs annyit mondott, hogy „az összes meghívottunk itt lesz”. A szervező elmagyarázta, eleve úgy vágtak neki, hogy a mintegy 650–700 ezer lejre rúgó költségvetés függvényében állították össze a műsort. A bulizni vágyók mellett a szervezők a sportbarátokra, a film- és színházrajongókra, az irodalom kedvelőire és a művészi tehetséggel megáldottakra is gondoltak. Az extrém sportok kedvelői bungee jumping-ban, azaz kötélugrásban tesztelhetik a bátorságukat, a szervezők szerint a darut működtető cég teljes felelősséget vállal a jelentkezők biztonságáért.
A vendéglátók az idén is ki szeretnék szorítani a politikát a Félszigetről. Borboly Csaba, a társszervező Miért alelnöke szerint aki idejön, az szórakozásra vágyik. „Kár lenne a Félszigetet elpolitizálni. De aki kimondottan politizálni akar, jöjjön el a Miért nyári akadémiáira, szabadegyetemeire, táboraiba” – mondta Borboly. Az RMDSZ politikusai azért megmutatják magukat a hagyományos vasárnap délutáni RMDSZ– Miért-focimeccsen, a szervezők szerint viszont ez nem politika, hanem szórakoztatás.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.