Hankó Balázs a rendezvényen elmondta, a magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
2024. augusztus 22., 17:382024. augusztus 22., 17:38
2024. augusztus 22., 18:472024. augusztus 22., 18:47
A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.
Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják. Az MTI által idézett miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Hankó Balázs hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Elmondta: a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni. „A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el” – mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a romániai felsőoktatásról szólva rámutatott: az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült a törvényi keret és az oktatási kínálat is. A tavaly elfogadott új oktatási törvény ráadásul pozitív diszkriminációt alkalmaz a kisebbségi diákok esetében, azokon az egyetemeken is külön helyeket tartanak fel számukra, ahol nem tanulhatnak anyanyelvükön. A politikus szerint a következő időszakban a jogszabály előírásainak életbeléptetésén kell dolgozni, ami Romániában „sohasem egy rövid út”.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A nagyváradi politikus a kihívások közé sorolta, hogy Románia európai viszonylatban sereghajtó az egyetemet végzettek számát tekintve, ez az arány mindössze 23 százalék, és az erdélyi magyar közösség a romániai átlagnál is rosszabbul áll. Szabó emlékeztetett: a román–magyar határ térségében még mindig sok partiumi magyar fiatalt vonzanak az anyaországi egyetemek, és szerinte a jövőben ennek a hatásnak a „tompítására” kell törekedni. Az erdélyi magyarságot hosszú távon nem szabad értelmiség nélkül hagyni – húzta alá a parlamenti képviselő. Külön kitért a nyelvtudás fontosságára, aláhúzva: a román nyelv ismerete mellett az angol, német nyelvtudás is felértékelődött amiatt, hogy Romániába egyre több cég érkezik a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!