Hankó Balázs a rendezvényen elmondta, a magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
2024. augusztus 22., 17:382024. augusztus 22., 17:38
2024. augusztus 22., 18:472024. augusztus 22., 18:47
A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.
Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják. Az MTI által idézett miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Hankó Balázs hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Elmondta: a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni. „A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el” – mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a romániai felsőoktatásról szólva rámutatott: az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült a törvényi keret és az oktatási kínálat is. A tavaly elfogadott új oktatási törvény ráadásul pozitív diszkriminációt alkalmaz a kisebbségi diákok esetében, azokon az egyetemeken is külön helyeket tartanak fel számukra, ahol nem tanulhatnak anyanyelvükön. A politikus szerint a következő időszakban a jogszabály előírásainak életbeléptetésén kell dolgozni, ami Romániában „sohasem egy rövid út”.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A nagyváradi politikus a kihívások közé sorolta, hogy Románia európai viszonylatban sereghajtó az egyetemet végzettek számát tekintve, ez az arány mindössze 23 százalék, és az erdélyi magyar közösség a romániai átlagnál is rosszabbul áll. Szabó emlékeztetett: a román–magyar határ térségében még mindig sok partiumi magyar fiatalt vonzanak az anyaországi egyetemek, és szerinte a jövőben ennek a hatásnak a „tompítására” kell törekedni. Az erdélyi magyarságot hosszú távon nem szabad értelmiség nélkül hagyni – húzta alá a parlamenti képviselő. Külön kitért a nyelvtudás fontosságára, aláhúzva: a román nyelv ismerete mellett az angol, német nyelvtudás is felértékelődött amiatt, hogy Romániába egyre több cég érkezik a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
A Közlekedési Minisztérium jóváhagyta a brassói és a marosvásárhelyi helyiérdekű vasútvonalakra (HÉV) vonatkozó terveket.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!