Hankó Balázs a rendezvényen elmondta, a magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
2024. augusztus 22., 17:382024. augusztus 22., 17:38
2024. augusztus 22., 18:472024. augusztus 22., 18:47
A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a bukaresti képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.
Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják. Az MTI által idézett miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Hankó Balázs hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Elmondta: a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni. „A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el” – mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a romániai felsőoktatásról szólva rámutatott: az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült a törvényi keret és az oktatási kínálat is. A tavaly elfogadott új oktatási törvény ráadásul pozitív diszkriminációt alkalmaz a kisebbségi diákok esetében, azokon az egyetemeken is külön helyeket tartanak fel számukra, ahol nem tanulhatnak anyanyelvükön. A politikus szerint a következő időszakban a jogszabály előírásainak életbeléptetésén kell dolgozni, ami Romániában „sohasem egy rövid út”.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A nagyváradi politikus a kihívások közé sorolta, hogy Románia európai viszonylatban sereghajtó az egyetemet végzettek számát tekintve, ez az arány mindössze 23 százalék, és az erdélyi magyar közösség a romániai átlagnál is rosszabbul áll. Szabó emlékeztetett: a román–magyar határ térségében még mindig sok partiumi magyar fiatalt vonzanak az anyaországi egyetemek, és szerinte a jövőben ennek a hatásnak a „tompítására” kell törekedni. Az erdélyi magyarságot hosszú távon nem szabad értelmiség nélkül hagyni – húzta alá a parlamenti képviselő. Külön kitért a nyelvtudás fontosságára, aláhúzva: a román nyelv ismerete mellett az angol, német nyelvtudás is felértékelődött amiatt, hogy Romániába egyre több cég érkezik a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!