
Kitekintés, betekintés. Felmérték a kolozsváriak és környékbeliek gondjait-bajait-kívánságait
Fotó: Facebook/Emil Boc
Reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei segítségével mutatja be az úgynevezett agglomerációs zöldgyűrűt szorgalmazó civil mozgalom, hogyan viszonyulnak a Kolozsváron és vonzáskörzetében élők a tervezett nagyberuházásokhoz, mit fájlalnak és mit tartanak fontosnak. Például a kolozsvári metró igencsak hátra szorul a prioritáslistán. Ugyanakkor az is kiderül, a kincses város mely negyedeiben élnek a legjobban és a legkevésbé jól kereső lakosok.
2024. október 12., 13:572024. október 12., 13:57
2024. október 12., 13:582024. október 12., 13:58
A környezetbarát fejlesztések, megoldások megvalósítását szorgalmazó-felkaroló, Urbánus Természetért Hálózat (Rețeaua pentru Natură Urbană) nevű civil szervezet célkitűzése, hogy egy „agglomerációs zöldgyűrű” kiépítésével összefüggő „zöldfolyosókat” hozzanak létre Kolozsváron és a környező településeken, megőrizzék és fejlesszék a nyilvános zöldterületeket.
Kampányukkal érzékenyíteni akarják mind a polgárokat, mind pedig a döntéshozókat. A természetvédőket, környezetbarátokat, több téren tevékenykedő szakembereket tömörítő zöldszervezet minden érintett intézménnyel, hatósággal együttműködne céljaik elérése érdekében.
Ennek szellemében közvélemény-kutatást is rendeltek, hogy bemutassák, „hogyan is állunk”, mit gondolnak a kolozsvári agglomerációban élők otthonukról, környezetükről, mindennapjaikról: melyek legfőbb panaszaik, illetve mit tartanak fontosnak a fejlődés érdekében. Az Active Research közvélemény-kutató cég által koordinált felmérést 800 fős mintán végezték a kincses városban, Szászfenesen, Kisbácsban és Apahidán. A készítők szerint az eredmények 3,5 százalékos hibahatárral tükrözik a mintegy 500 ezer fős agglomeráció lakóinak általános véleményét.
Szintén sokan viselik nehezen a magas albérletárakat (43%), de „feketelistás” a közúti infrastruktúra és a levegőminőség is – olvasható a Transilvaniabusiness.ro portál beszámolójában. Ugyanakkor a megkérdezettek leginkább a tömegközlekedéssel, a szociális interakciós lehetőségekkel, a közbiztonsággal, a sportolási, szabadidős és oktatási kínálattal elégedettek.
A Kolozsvárt és vonzáskörzetét érintő legfontosabb beruházásokra, fejlesztésekre kitérve
Az előnyt élvező teendők tekintetében a megkérdezettek 47 százaléka tartja kiemelten fontosnak a felmérést kezdeményezők projektjét, azaz az agglomerációs zöldgyűrű megvalósítását, de sürgetnék a Szamos folyó és partjának rendezését (43%) és a kerékpárút-hálózat bővítését is (37%).
A lakók csaknem fele számára fontos a Szamos folyó és partjának rendezése
Fotó: Facebook/Emil Boc
A konkrét pontozásos „versenyben” viszont a két utóbbi projekt is megelőzi a földalattit. Ugyanis az alanyok 4 pontot adhattak a nagyon fontos, 3-at a fontos, 2-t a kevésbé fontos, 1-et pedig az általuk egyáltalán nem fontosnak vélt beruházásokra, a metró pedig 2,93-as átlagot hozott, a fentebb említett többi prioritás pedig mind-mind 3 felett teljesített (az éllovas kórház 3,74-es átlaggal vezet).
A zöldberuházásokra kitérve a megkérdezettek leginkább több padot és pihenőhelyet szeretnének, több játszóteret és ún. urbánus erdőt. A zöldterületekre leselkedő legnagyobb veszélyként a megkérdezettek csaknem kétharmada a kaotikus ingatlanfejlesztést nevezte meg, de sokan nagy problémának látják a szemetelést és a szennyezést is.
Egyébként a közvélemény-kutatásban a megszólalók fizetésére is rákérdeztek. Az adatok szerint
Nem panaszkodhatnak a Borháncs (11 256 lej), Szopor (11 250) és Európa negyedben (8600) lakók sem. A másik „véglet” a Bulgária (4144), Szamosfalvi (4447), Donát (5578), Kerekdomb (5711) és Tóköz (6040) negyedben „keresendő”.
Visszatérve az agglomerációs zöldgyűrűre, a kezdeményezők szerint a felmérésnek az is célja volt, hogy bemutassák a döntéshozóknak, mit gondolnak most az emberek, és milyen fontos lenne a mozgalom felkarolása, amelyre Adrian Dohotaru aktivista szerint nyitottak a politikusok.
a nem motorizált új útvonalak, természetvédelmi övezetek, ökofolyosók, zöld közterületek kialakítására, a meglévők megóvására, elérhetővé tételére (ingyenesen). Nem feledkezve meg a környezeti és egészségügyi nevelésről sem az aggasztó klímaváltozások és a növekvő környezetszennyezés ismeretében.
Okosváros-mobilitás: Kolozsvár még gyerekcipőben jár
Kolozsvár a „kezdetleges szakaszba” sorolt városok között található Közép- és Kelet-Európában az úgynevezett okosváros-mobilitást elősegítő lehetőségek alkalmazása terén egy kutatás szerint, melyet a PwC nemzetközi tanácsadó cég végzett a régió 25 nagyvárosában. A jelentésből kiderül: bár a kincses város jelentős előrelépéseket tett a közlekedésmenedzsmentben és a fenntarthatóságban, még sok a teendő az infrastruktúrafejlesztés, illetve az „alternatív és intelligens mobilitás” biztosítása terén. Szintén problémát jelent a rossz levegőminőség.
A kincses várost – akárcsak Bukarestet – a leggyengébb minősítést jelentő kezdetleges szakaszba sorolták, mint Kijevet, Belgrádot, Szófiát, Bakut és Almatit is. Az ellenkező póluson, azaz az okosmobilitás közép- és kelet-európai „éllovasai” között Pozsony, Brno, Gdansk, Kassa, Ostrava, Prága, Tallinn és Varsó szerepel. Budapest a köztes „második vonalban” kapott helyet Katowice, Ljubljana, Lodz, Lviv, Riga, Rzeszow, Vilnius, Wroclaw és Zágráb társaságában.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!