Fotó: Oradea.ro
Uniós pénzalapokból fejlesztené az oktatási létesítményeket és az infrastruktúrát a nagyváradi önkormányzat, kihasználva, hogy más városok nem jeleskednek az EU-s pénzek lehívása terén.
2018. március 01., 16:352018. március 01., 16:35
Elsősorban az oktatási intézmények és a belváros infrastruktúrájának fejlesztésére koncentrál a következő időszakban a nagyváradi önkormányzat, mely jelentős összegű európai uniós támogatást kíván lehívni a célra.
A helyi tanács legutóbbi, hétfői ülésén zsinórban fogadta el a tervek szerint uniós támogatásból megvalósítandó beruházásokat, melyek között több, korábban bejelentett közterület-felújítási terv is szerepel. De újabb célkitűzésekkel is előállt a városvezetés, amely mintegy hétmillió eurót fordítana több tanintézet felújítására.
Újabb beruházásokat terveznek a városházán
Fotó: Crisana
A szakoktatás fejlesztése érdekében a Mihai Viteazul és a Traian Vuia szakközépiskolákat újítanák fel a Regionális Operatív Program (POR) keretében, a két beruházás az épületek javítása, különböző hálózatok cseréje mellett a szaklaboratóriumok felszerelését is magában foglalja. Előbbi iskola két év alatt mintegy 1,1 millió euróból újulna meg, míg utóbbi korszerűsítése fele annyi pénzből egy év alatt valósulna meg, közölte a polgármesteri hivatal sajtóosztálya. Mint írták, terveik szerint az uniós pénzből az általános iskolák, óvodák és a bölcsődék fejlesztésére is futja, a 11. számú általános iskola felújítása mellett – mely a tervek szerint 2,25 millió euróból másfél év alatt történne – két óvodát is építenének, illetve újabb hármat kibővítenének. Ilie Bolojan polgármester szerint egyik új létesítmény a Kolozsvári úton (Calea Clujului), másik a Borsi úti (Şoseaua Borşului) ipari parkban épülne, míg a Szőlős (Nufărul) és a Rogériusz lakónegyedben meglévő tanintézeteket bővítenének.
A tanintézetek korszerűsítése mellett korábbi városszépítési, infrastruktúrafejlesztési projektjeit is „felmelegíti” a nagyváradi városvezetés, azt remélve, hogy a következő időszakban korábban visszautasított célkitűzéseire is sikerül vissza nem terítendő támogatást szerezni. Mircea Mălan alpolgármester a Bihon.ro hírportálnak úgy nyilatkozott,
Így uniós pénzből újulhatna meg a Fekete Sas Palota egykori moziterme – erre ötmillió eurós támogatást szeretnének lehívni –, az egykori premontrei, jelenleg Mihai Eminescu Főgimnázium vagy a vár bástyái. (Az iskola épületének felújítási tervét elkészíttette az önkormányzat annak ellenére, hogy az ingatlan – mint arról beszámoltunk – visszaszolgáltatási per tárgya.)
Folytatódik a nagyváradi gyalogosövezet bővítése: a városvezetés közvitára bocsátotta a sétálóutcává alakítandó Nagysándor József utca és a Körös-part városháza előtti szakaszának látványtervét.
A vissza nem térítendő támogatást igénylő projektek mellett a saját költségvetésből finanszírozott beruházásokkal is haladna a városvezetés, így a hétfői tanácsülésen
j
melyet már uniós pénzből valósítanának meg. A Nagysándor utca sétálóutcává alakítása régóta szerepel a városvezetés tervei között, a Fő (Republicii) utcát az Ezredévi emléktérrel (Parcul Libertăţii) összekötő utcácskát átmenetnek szánják a teraszokkal zsúfolt korzó és a Körös-parti park között. Ez a második belvárosi utca, melyet sétálóövezetté alakít az önkormányzat, jelenleg zajlanak a munkálatok a Szent László (Unirii) térről nyíló Zöldfa (Vasile Alecsandri) utcában, itt fél év alatt kell végeznie a projekttel a licitet elnyert konzorciumnak.
A Sebes-Körös-part látványterve
Fotó: Oradea.ro
A sétálóövezet bővítésével párhuzamosan folytatódik a Sebes-Körös partjának rehabilitációja is, a terv szerint a jelenlegi betont márványra cserélnék, és a járda és kerékpársáv mellé közvetlenül a vízszint mellett promenádot is kialakítanának, mely a Szent László híd alatt vezetne a neológ zsinagóga irányába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!