Az illetékesek remélik, hogy a közbeszerzési eljárás egyszerűsítésével hamarabb elkészülhetnek az útfelújításokkal
Fotó: Gecse Noémi
A fellebbezésekből „sportot űző” cégek ellen mindenképpen hasznos a közbeszerzési törvényeket módosító kormányrendelet a Krónikának nyilatkozó politikusok szerint, akik azonban úgy vélik: még számos pontosításra van szükség.
2018. június 16., 11:222018. június 16., 11:22
Bizonyos szempontból előrelépést jelent a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat és más szabályzatokat módosító, illetve pontosító 2018/45-ös számú sürgősségi kormányrendelet, az illetékesek szerint azonban még rengeteg a tennivaló annak érdekében, hogy a közpénz-felhasználási procedúra hatékonyan és gyorsan működjön. Ezért a Krónikának nyilatkozó politikusok remélik, hogy a parlamenti vita során még nagyobb előrelépés történik, hiszen mindenkinek érdeke, hogy a közbeszerzéseket minél hamarabb és minél eredményesebben lebonyolítsák.
Bende Sándor Hargita megyei parlamenti képviselő lapunknak leszögezte:
A képviselőház ipari bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott: felmerült az is, hogy azokat a javaslataikat, amelyek nem foglalták bele a kormányrendeletbe, miniszteri rendeletben rögzítsék, ezt viszont nem tartják elfogadhatónak. „A stabilitást a törvénynek kell szavatolnia, nem egy miniszter kénye-kedve szerint történik. Kivártuk, hogy mit tartalmaz pontosan a kormányrendelet, most pedig a frakcióban egyeztetünk, és javaslatainkat a parlamenti vita során útjukra indítjuk” – magyarázta az RMDSZ-es politikus.
Az egyik legfontosabb tennivalóként Bende azt említette:
„Az állami hatóságok tévednek, ha attól félnek, hogy a polgármesteri hivatal megszegényíti a költségvetést, ha nem hirdet licitet az írópapír- vagy ajtókilincs-vásárlásra. Amúgy is kevés az alkalmazott, akik ahelyett, hogy a fontos feladatokra összpontosítanának, ilyen apróságokba fektetnek iszonyatos energiát” – panaszolta a Hargita megyei képviselő. Javaslata szerint egy bizonyos összeg alatt egyáltalán nem kellene közbeszerzést szervezni.
Bende Sándor ugyanakkor kifogásolja a módosító rendelet azon előírását, miszerint a 24 millió lejnél drágább beruházások esetén – azaz amikortól már EU-s szintű licitet kell hirdetni – nem lehet a legkisebb árajánlat alapján nyertest választani. A 24 millió lejnél kevesebb pénzbe kerülő projekteknél viszont ezt a lehetőséget meghagyták. A képviselő úgy vélte:
Igaz ugyan, hogy eddig sem volt kifejezetten kötelező a legkisebb árajánlatot kiválasztani, de a Számvevőszék rendszerint ebbe kötött bele, mondván, fölöslegesen költik a közpénzt, ha nem a legolcsóbban pályázó vállalatot bízzák meg. Holott az alacsony ár senkinek nem jó, ugyanis elsősorban a minőség kárára megy, ami pedig időpazarláshoz vezet – hívta fel a figyelmet a politikus, aki kollegáival a határérték módosítását szorgalmazza.
Fotó: Gecse Noémi
A sürgősségi rendelet pozitívumaként Bende azt hozta fel, hogy lerövidítette a fellebbezési határidőket, illetve kiiktatott több adminisztratív lépést. Továbbá
Aki csak kicsit is követi a közbeszerzések alakulását, jól tudja, hogy ez eddig hatalmas probléma volt, az óvások rendszeresen lassították a beruházásokat. Bende rámutatott: olyan eset is van, hogy a szerződéskötés emiatt két éve húzódik, holott minden más feltétel adott, a szükséges pénz is megvan, a közösség mégsem élvezheti a fejlesztést. Fellebbezésre ezután is lesz lehetőség, de csak azoknak éri meg, akik valóban hátrányos helyzetbe kerültek a kiírás során, és komoly okuk van az óvásra.
Ezt a módosítást Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is üdvözli. Az elöljáró a Krónikának elmondta: az elmúlt években többször jelezték, hogy vannak olyan cégek, amelyek valósággal „sportot űznek” a fellebbezésből. Arra gyanakszanak egyébként, hogy ilyenkor a vállalkozások a háttérben egyezkedtek, ezzel viszont rengeteg időt veszítettek a megrendelő önkormányzatok, minisztériumok.
– hangsúlyozta Antal Árpád. Az elöljáró elmondta: az önkormányzatok évek óta szorgalmazzák a közbeszerzési előírások módosítását, hiszen a korábbi rossz törvények miatt nem lehetett tervezni, évekig elhúzódtak a közberuházások, és gyakran nem felelt meg az elvégzett munka minősége, hiszen az volt a szempont, hogy a legalacsonyabb árat ajánló céggel kell szerződést kötni, így gyakran irreálisan alacsony áron vitték el a munkálatokat.
Ennél szigorúbban vélekedik Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki lapunkkal közölte: a 2018/45-ös számú sürgősségi kormányrendelet elsősorban pontosításokat tartalmaz, ám érdemben nem egyszerűsíti az eljárásokat. Borboly szerint a módosítás „nem oldotta meg a bajokat”, ugyanakkor elismerte, hogy a rendelet hozott egy jó kiegészítést az óvásokkal kapcsolatban.
– fogalmazott a megyei tanácselnök. Szerinte a legfontosabb módosítás – amit már számtalan alkalommal kértek –, hogy az fellebbezések benyújtásához az óvásokat elbíráló országos bizottságnak kauciót kell fizetni, ami a becsült érték 2 százaléka. Borboly abban bízik, hogy így kevesebb lesz a szükségtelen óvás, a cégek megfontolják, mikor fellebbezzenek, ez pedig gyorsítja a folyamatot.
A megyei tanácselnök arra is kitért: Hargita megyében az elmúlt egy évben kialakult az „utászcégek háborúja”, ennek pedig az önkormányzat volt a szenvedő alanya, így reménykednek, hogy az új szabályozással ez is abbamarad. „Jelenleg 33 út felújítása van folyamatban, ezzel sok erőforrást és időt takaríthatunk meg” – magyarázta Borboly Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!