Felgyorsulhatnak az állami projektek – még számos ponton módosításra szorulnak a közbeszerzési törvények

A képviselőház ipari bizottságának RMDSZ-es tagja rámutatott: felmerült az is, hogy azokat a javaslataikat, amelyek nem foglalták bele a kormányrendeletbe, miniszteri rendeletben rögzítsék, ezt viszont nem tartják elfogadhatónak. „A stabilitást a törvénynek kell szavatolnia, nem egy miniszter kénye-kedve szerint történik. Kivártuk, hogy mit tartalmaz pontosan a kormányrendelet, most pedig a frakcióban egyeztetünk, és javaslatainkat a parlamenti vita során útjukra indítjuk” – magyarázta az RMDSZ-es politikus.

Megúsznák licit nélkül a papírvásárlást és kilincscserét

Az egyik legfontosabb tennivalóként Bende azt említette:

„Az állami hatóságok tévednek, ha attól félnek, hogy a polgármesteri hivatal megszegényíti a költségvetést, ha nem hirdet licitet az írópapír- vagy ajtókilincs-vásárlásra. Amúgy is kevés az alkalmazott, akik ahelyett, hogy a fontos feladatokra összpontosítanának, ilyen apróságokba fektetnek iszonyatos energiát” – panaszolta a Hargita megyei képviselő. Javaslata szerint egy bizonyos összeg alatt egyáltalán nem kellene közbeszerzést szervezni.

Bende Sándor ugyanakkor kifogásolja a módosító rendelet azon előírását, miszerint a 24 millió lejnél drágább beruházások esetén – azaz amikortól már EU-s szintű licitet kell hirdetni – nem lehet a legkisebb árajánlat alapján nyertest választani. A 24 millió lejnél kevesebb pénzbe kerülő projekteknél viszont ezt a lehetőséget meghagyták. A képviselő úgy vélte:

Igaz ugyan, hogy eddig sem volt kifejezetten kötelező a legkisebb árajánlatot kiválasztani, de a Számvevőszék rendszerint ebbe kötött bele, mondván, fölöslegesen költik a közpénzt, ha nem a legolcsóbban pályázó vállalatot bízzák meg. Holott az alacsony ár senkinek nem jó, ugyanis elsősorban a minőség kárára megy, ami pedig időpazarláshoz vezet – hívta fel a figyelmet a politikus, aki kollegáival a határérték módosítását szorgalmazza.

Aki csak kicsit is követi a közbeszerzések alakulását, jól tudja, hogy ez eddig hatalmas probléma volt, az óvások rendszeresen lassították a beruházásokat. Bende rámutatott: olyan eset is van, hogy a szerződéskötés emiatt két éve húzódik, holott minden más feltétel adott, a szükséges pénz is megvan, a közösség mégsem élvezheti a fejlesztést. Fellebbezésre ezután is lesz lehetőség, de csak azoknak éri meg, akik valóban hátrányos helyzetbe kerültek a kiírás során, és komoly okuk van az óvásra.

Közös érdek a hatékony fejlesztés

Ezt a módosítást Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is üdvözli. Az elöljáró a Krónikának elmondta: az elmúlt években többször jelezték, hogy vannak olyan cégek, amelyek valósággal „sportot űznek” a fellebbezésből. Arra gyanakszanak egyébként, hogy ilyenkor a vállalkozások a háttérben egyezkedtek, ezzel viszont rengeteg időt veszítettek a megrendelő önkormányzatok, minisztériumok.

– hangsúlyozta Antal Árpád. Az elöljáró elmondta: az önkormányzatok évek óta szorgalmazzák a közbeszerzési előírások módosítását, hiszen a korábbi rossz törvények miatt nem lehetett tervezni, évekig elhúzódtak a közberuházások, és gyakran nem felelt meg az elvégzett munka minősége, hiszen az volt a szempont, hogy a legalacsonyabb árat ajánló céggel kell szerződést kötni, így gyakran irreálisan alacsony áron vitték el a munkálatokat.

„Nem oldották meg a bajokat”

Ennél szigorúbban vélekedik Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki lapunkkal közölte: a 2018/45-ös számú sürgősségi kormányrendelet elsősorban pontosításokat tartalmaz, ám érdemben nem egyszerűsíti az eljárásokat. Borboly szerint a módosítás „nem oldotta meg a bajokat”, ugyanakkor elismerte, hogy a rendelet hozott egy jó kiegészítést az óvásokkal kapcsolatban.

– fogalmazott a megyei tanácselnök. Szerinte a legfontosabb módosítás – amit már számtalan alkalommal kértek –, hogy az fellebbezések benyújtásához az óvásokat elbíráló országos bizottságnak kauciót kell fizetni, ami a becsült érték 2 százaléka. Borboly abban bízik, hogy így kevesebb lesz a szükségtelen óvás, a cégek megfontolják, mikor fellebbezzenek, ez pedig gyorsítja a folyamatot.

A megyei tanácselnök arra is kitért: Hargita megyében az elmúlt egy évben kialakult az „utászcégek háborúja”, ennek pedig az önkormányzat volt a szenvedő alanya, így reménykednek, hogy az új szabályozással ez is abbamarad. „Jelenleg 33 út felújítása van folyamatban, ezzel sok erőforrást és időt takaríthatunk meg” – magyarázta Borboly Csaba.