Felgyorsítaná a kormány a restitúciós folyamatot

A rendelet a hiányos kártérítési dokumentációk esetében segíti a döntéshozatalt azzal, hogy a hiányzó információkat „vélelmezett” adatokkal pótoltja, tájékoztat az MTI.

A kormány közleménye szerint a 2013-as jogorvoslati törvény elfogadása óta átvizsgált hatezer kártérítési igény közül négyezer amiatt akadt el, mert nem derült ki az igénylők irataiból, hogy mezőgazdasági területről, vagy beépített, esetleg beépíthető telekről van-e szó. Más esetekben olyan jogosultakat kellett volna kárpótolni, akiknek az irataiból nem derült ki, mekkora építményt kobozott el tőlük, vagy felmenőiktől az állam.

A rendelet értelmében ezentúl adathiányos esetekben a restitúcós hatóságnak azt feltételezve kell megítélnie a kártérítést, hogy az ingatlanok 1000 négyzetméter alatti városi, vagy 3000 négyzetméter alatti falusi telkeken épületek álltak. Ahol nem derül ki, mekkora építményeket államosítottak, ott 21 négyzetméteres lakófelületre adnak kártérítést.

A jogszabály a kisebbségi közösségektől és egyházaktól államosított ingatlanok visszaszolgáltatását azzal mozdítaná elő, hogy az ezzel foglalkozó restitúciós különbizottság munkájába bevonja a megyei prefektusi hivatal, illetve a helyhatóság egy-egy képviselőjét.

Az egyházak és kisebbségi közösségek restitúciós igényeit elbíráló testületnek eddig a pénzügyminisztérium, a kulturális és vallásügyi, az igazságügyi tárca, valamint a miniszterelnöki hivatal képviselői alkották.

Az érintett prefektusi hivatal és a helyhatóság képviselőjével kiegészült új felállásban a testület öt tagjának jelenlétében lesz határozatképes, közölte a kormány sajtóirodája. A kormányközlemény szerint a különbizottság előtt 10 600 elkobzott egyházi vagy közösségi ingatlan ügye vár elbírálásra: az ezekre vonatkozó restitúciós igényeket 2002 és 2006 között terjesztették be.

A kormány szerint azért kellett – parlamenti törvénymódosítás helyett – azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletet hozni, mert a megítélt kártérítési „pontokat” 2016. január elsejétől kezdődően lehet állami ingatlanokról rendezett árveréseken felhasználni, és félő, hogy akiknek a kérelme elakadt, azok pert indítanak a diszkrimináció miatt egy hazai bíróságon, vagy panaszt emelnek a román állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

EU-s állásfoglalást sürget Sógor

Koherens álláspont megfogalmazására szólította fel az Európai Unió intézményeit a romániai restitúció ügyében Sógor Csaba EP-képviselő.

Az Európai Parlamentben tartott felszólalásában az RMDSZ politikusa rámutatott: az EU-s intézmények képtelenek koherens álláspont megfogalmazására és a vállalások számonkérésére a romániai restitúciós folyamattal kapcsolatban, miközben az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának költségvetési bizottsága jelentést vár Romániától a visszaszolgáltatások helyzetéről.

A brüsszeli miniplenárison tartott szerdai egyperces felszólalásában Sógor Csaba elmondta: a kommunista hatalom által Romániában államosított ingatlanok ügyét többször is szóvá tették az EP-ben, illetve a Bizottságnak címzett kérdés formájában is. 

Már több alkalommal felhívták rá a figyelmet, hogy a romániai restitúciós folyamat leállt, sőt egy fontos egyházi ingatlan esetében a bíróság a visszaállamosítás mellett döntött, azonban az elfogadhatatlan helyzet ellenére az európai intézmények nem szólaltak meg a kérdésben, nem kérték számon egy tagállam vállalt kötelezettségeit, hívta fel a figyelmet Sógor.

„Június 11-én az Egyesült Államok Kongresszusának költségvetési bizottsága egyhangúlag beiktatta a washingtoni Külügyminisztérium költségvetésébe a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét, 90 napon belül jelentés készítését kérte a tárcától ebben a kérdésben” – mutatott rá az RMDSZ képviselője.

Sógor Csaba hangsúlyozta: úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok szerint fontos az emberi jogok és a kisebbségi jogok érvényesülése egy EU-tagállamban, miközben az Unió saját intézményei képtelenek koherens álláspont megfogalmazására és a vállalások számonkérésére egy tagállam esetében.