
Lezsák Sándor és Sass Huba, a mártír fia a szobor leleplezésekor
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Felavatták Sass Kálmán mártír lelkész mellszobrát vasárnap Érmihályfalván annak a református templomnak a kertjében, amelyben a lelkész egykor szolgált. A szobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta a Bihar megyei város református közösségének.
2017. november 19., 15:452017. november 19., 15:45
2017. november 19., 15:462017. november 19., 15:46
A szoboravatón Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a népfőiskola alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy
„A mártír törvényszerűen felmagasztosul, míg az elpusztítója a történelemben megvetendő, alantas szereplővé süllyed. Minél inkább védi a múlt rendszer rémtetteit, és azonosul a ma regnáló hatalom a hajdani vérbírákkal, annál inkább osztozik azok megvetendő, gyalázatos történelmi szerepével. A mártírok emlékét érdemben nem a hatóságilag engedélyezett emléktáblák őrzik, hanem az életüket, magatartásukat, kitartásukat tisztelők tudata és szíve” – jelentette ki Lezsák Sándor.
Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett, hogy az 1956 utáni koncepciós perben Sass Kálmánt és néhány gyanúsított társát egyebek között azzal vádolták, hogy kapcsolatot tartott fenn a Rongyos Gárdával vagy pedig a Nyilaskeresztes Párttal. A lelkész ezzel szemben 1944-ben zsidókat bújtatott a tanyáján, és egy partizánnak is menedéket nyújtott. A koncepciós perben végül ez utóbbi tette vált fő vádponttá, hiszen a partizán Maléter Pál volt, a forradalmi Nagy Imre-kormány később kivégzett honvédelmi minisztere.
Az 1904-ben született Sass Kálmánt államellenes összeesküvés vádjával tartóztatták le 1957 februárjában 37 érmihályfalvi lakossal együtt. A vádlottak többségét több évig tartó szabadságvesztésre, három embert, Sass Kálmánt, Hollós István tanárt és Balaskó Vilmos lelkészt halálbüntetésre ítéltek. Balaskó ítéletét később életfogytiglanra módosították, Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958 decemberében agyonlőtték.
Sass Kálmán feleségét és öt gyermekét egy dél-romániai munkatelepre deportálták, ahonnan csak kilenc év múlva szabadultak. Ekkor szereztek tudomást arról, hogy a családfőt évekkel korábban kivégezték.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!