Korodi Katalin fejlesztőpedagógus szerint ma már a szülők sokkal nyitottabbak a munkája iránt
Fotó: Orbán Orsolya
Az utóbbi években megnőtt az elemi és a gimnáziumi oktatásban dolgozó fejlesztőpedagógusok száma, a szülők nyitottabbá váltak a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatására. Egészségügyi videós riportsorozatunk e heti részében a Kolozsvári Református Kollégiumba látogattunk, ahol Korodi Katalin pszichológus, fejlesztőpedagógus mutatta be, hogyan lehet segíteni a fejlődési zavarral küzdő gyerekeknek. A szakember szerint nem betegségről, hanem egy állapotról van szó, amin szakavatott pedagógus tud segíteni, hogy a gyerek önmagához képest fejlődjön.
2025. július 16., 07:582025. július 16., 07:58
Vakációs csend van a Kolozsvári Református Kollégium folyosóin. Ilyenkor nehéz elképzelni a tanév idején megtapasztalt zsibongást az osztálytermekben, a folyósokon, és az épületegyüttes által körbevett belvárosi udvaron. Korodi Katalin pszichológus, fejlesztőpedagógus a mi kedvünkért jött be egy vakációs délelőtt az iskolába, hogy az Egészségünkre! című videós egészségügyi riportsorozatunk újabb részében a sajátos nevelési igényű gyerekekről, a velük való foglalkozásról, és a felzárkóztatás lépcsőfokairól beszélgessünk.
A korábban 18 évet gyógypedagógusként a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában dolgozó pszichológus négy éve került a Farkas utcai magyar kollégiumba. Közel két évtizedig hallássérültekkel és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozott, de miután az iskola fokozatosan átalakult, úgy érezte, nem rendelkezik azzal a gyógypedagógusi vénával, amit a súlyosabb fogyatékkal élő gyerekek fejlesztése megkövetel. Inkább a kognitív fejlesztésre vágyott, és kevésbé a terápiára. Így jött a képbe a református kollégium, ahol azzal foglalkozik, amit leginkább kedvel: a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésével.
Elöljáróban tisztázzuk, mit is jelent a sajátos nevelési igényű gyerek kifejezés, amit régen nemes egyszerűséggel ,,problémás gyerekként” kezeltek.
– foglalja össze tömören a fogalom jelentését Korodi Katalin.
Eszközök a fejlesztőpedagógus rendelőjében
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztőpedagógus rendelőjébe érkező elemis és gimnazista gyerekek előbb szakértői bizottság elé kerülnek, ahol egy multidiszciplináris csapat – pszichiáter, neurológus, klinikai pszichológus és szociális munkás – veszi számba a gyereket. A klinikai pszichológus intelligenciát, különböző képességeket, készségeket mér, az elmegyógyász szükség esetén kezelést is ajánl, a szociális munkás pedig szociális szempontból vizsgálja meg a családot, ami fontos plusz információt jelent, hiszen vannak mélyszegénységben, válságban, krízishelyzetekben élő családok, ahol válás vagy haláleset történt. Mindezek ismeretében születik meg a döntés arról, hogy a gyereket sajátos igényű nevelésre irányítják-e. Ezt követően kerülnek a kis nebulók ,,Kati nénihez”, ahogyan mosolyogva fogalmaz a fejlesztőpedagógus.
Az orvosi bizottság elé vezető utat egy viszonylag hosszabb időszak előzi meg. Ma már sok iskolának saját fejlesztőpedagógusa van, akihez a helyi tanítók és tanárok fordulhatnak, ha olyan diákjuk van, aki valamilyen nehézséggel küzd.
,,Sok év tapasztalattal a pedagóguskollégáim jól látják azt a gyereket, akinek valami nehezebben megy. Miután ezt jelzik nekem, szülői beleegyezést kérünk. Én nem tesztelek, nem mérek, hanem megfigyelem a gyereket egyéni munkájában, szünetben, evés közben, tanórán, tornaórán, amit közösen teszünk a pedagógussal. Ha azt látjuk, hogy a gyereknek tényleg szüksége van fejlesztésre differenciált oktatással vagy tanítási módszerrel, akkor behívjuk a szülőt, és elkezdődik a tulajdonképpeni dosszié összeállítása” – írja körül az első meghatározó lépéseket a szakember. Ebben a szakaszban
A szülőt meg kell győzni arról, hogy a fejlesztőpedagógushoz kerülve a felzárkóztatás egyértelműen a gyerek érdekét szolgálja, amiből a diáknak semmiféle hátránya nem származik. Korodi Katalin szerint a szülők attól félnek, hogy a sajátos nevelési igényű besorolás később a gyerek hátrányára válik, ha netán olyan pályára lép – pilótának, rendőrnek vagy más, komoly egészségügyi vizsgálatot igénylő szakmát választana –, ahol ,,beleakadhatnak” ebbe a gyerekkori időszakba. A szakember szerint azonban erről nem marad ,,orvosi lenyomat” a felnőtt életében, a 4., vagy a 8. osztály végén ez a ,,státus” megszűnik. Ha valakit nagyon érdekel, ennek utána lehet nézni, de ez nem jellemző a munkaadókra.
A logikai gondolkodást fejlesztő ábrák
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztőpedagógus szerint amelyik gyereknek ilyen diagnózisa van, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy tíz év múlva nem lehet belőle akár egyetemi tanár is. A sajátos nevelési igényű gyerekek többsége rendszerint szakiskolába kerül, és jó szakmunkás válik belőlük, de vannak, akik három év fejlesztés után teljesen integrálódnak és nagyon jól tudják teljesíteni és hozni azt a szintet, amit a pedagógusok elvárnak tőlük.
– húzza alá a különböző képességű gyerekek fejlesztési lehetőségét a pszichológus.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Korodi Katalin hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben nem betegségről van szó, ezek a tünetek akadályozottságok: egy olyan állapot, amin szakember tud segíteni, mindig önmagához képest tudja a gyereket fejleszteni. ,,Nincs olyan kezelés, amitől egy csapásra megszűnik mindaz, amiért fejlesztőpedagógushoz jár a gyerek” – magyarázza a Kolozsvári Református Kollégium szakembere, akihez főleg fejlődési zavaros gyerekek kerülnek a kolozsvári tanintézetből.
A hagyományos számolótábla is fontos segédeszköz
Fotó: Orbán Orsolya
A hajlamosító tényezőkről szólva, a fejlesztőpedagógus szerint a genetikai faktorokat nehéz kivédeni. Egy nagy családban, ahol például az ötödikes, illetve a harmadikos gyerek fejlődési zavarral szembesül, ott nagy valószínűséggel az előkészítős kisdiákkal is fejlesztőpedagógusnak kell foglalkoznia. Hajlamosító tényező a környezet is: ha van egy genetikai, biológiai hajlam, azt a környezet jó vagy rossz irányba tudja befolyásolni. A pedagógus tapasztalatai szerint vannak olyan helyzetek, amikor adott a hajlam, azonban a családi és iskolai környezet annyira stabil, hogy a tünetek nem nyilvánulnak meg.
Ha ebben a zsenge korban idejében lépnének, akkor jóval kevesebb gyerek kerülne iskolai osztályokból a fejlesztőpedagógusok kabinetjébe. Óvodában is vannak pszichológiai tanácsadók, illetve logopédusok, azonban egy-egy szakemberre nagyon sok gyerek jut, ami óvodai szinten csepp a tengerben. Igaz, ma már a szülők is figyelmesebbek a tünetekre, így van, aki óvodás korban megkeresi a szakembert – rendszerint a magánrendelőjében –, ha valami rendellenességet észlel a gyerek fejlődésében, de ezt sok szülő nem tudja vállalni.
A kabinetbe járó gyerekeket számos könyv és illusztráció is várja
Fotó: Orbán Orsolya
A Kolozsvári Református Kollégiumban tanuló 870 diákból 28 gyerek jár a fejlesztőpedagógushoz. Mivel Korodi Katalinnak hivatalosan hetente 16 órája van – a gyerekekkel külön foglalkozik –, időnként csoportosítani is kell, ugyanakkor szakít rá időt, hogy mindenikkel egyénileg is találkozzon.
A foglalkozásokat példákkal szemlélteti: a matematikai tevékenységekben nehezen teljesítő, diszkalkuliás gyerekekkel például az aritmetikai képességekre összpontosít mindenféle fejlesztési eszközzel. ,,Ez nem házi feladat elvégzését jelenti. Fejlesztem a gondolkodást, a logikát, az észlelést, a stratégiai gondolkodást.
– foglalja össze egy-egy fejlesztő óra fontosabb momentumait. Hangsúlyozza, hogy mindig az adott helyzethez alkalmazkodik. Időnként egy-egy gyerekkel többet kell beszélgetni. Van, aki azzal a panasszal érkezik, hogy ,,nagyon rossz napom van, mert a többiek azt mondták, én vagyok a legbutább, a legszerencsétlenebb, nem tudok figyelni”. A fejlesztőpedagógussal ilyenkor arra összpontosítanak, hogy egészen pontosan mi történt.
Kártyaorsztás – a gyerekek szívesen járnak a Kati néninek becézett fejlesztőpedagógushoz
Fotó: Orbán Orsolya
Korodi Katalin szerint abból kell kiindulni, hogy ezek a gyerekek sokat szenvednek. Elmondják, hogy számukra nagyon nehéz kibírni 10 percet, megérteni, odafigyelni a tanító nénire. A fejlesztőpedagógus számára az a sikerélmény, amikor a következő találkozón azt mondja a gyerek: ,,képzeld, Kati néni, én most megértettem az utasítást. El sem kellett olvasnom, csak mondta a tanító néni, és egyből megértettem”. Vendéglátónk szerint ez mindkettőjüknek óriási sikerélmény. Igaz, még nagyon távol vannak a céltól, de már apró lépésekkel haladnak afelé, ami siker mindenkinek.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a kinetoterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!