Kiállítótérként hasznosítanák felújítása után a gyulafehérvári fejedelmi palotát, amelyben az Erdélyi Fejedelemség történetét bemutató múzeum is helyet kapna. A szebb napokat megélt fejedelmi székhely restaurálására ötmillió eurós projekt keretében kerül sor.
2017. május 17., 13:072017. május 17., 13:07
Interaktív kiállítótérként működnének az ingatlan felújítását követően a gyulafehérvári vár fejedelmi palotájának egyes helyiségei, de a műemlék épületben az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító múzeum is helyet kapna. Az erdélyi elöljárók székhelyeként, majd a Habsburg-hódoltság után katonai laktanyaként szolgáló, leromlott állagú épületszárny felújítására a Regionális Operatív Program keretében nyert közel ötmillió eurós uniós támogatást a gyulafehérvári önkormányzat, amely ötletbörzét írt ki a restaurálandó ingatlan hasznosítására.
Ennek nyertese, a gyulafehérvári születésű Ligia Vlasa projektjében
amelyben nagy hangsúlyt fektetett közösségi terek és zöldövezetek kialakítására, valamint a modern digitális technológiák használatára is, hangzott el a napokban tartott projektismertető sajtótájékoztatón. Az Agerpres hírügynökség szerint a fiatal építész elmondta, hogy pályázatában célként szerepelt a tereknek a látogatók részvételére alapozó kihasználása, de arra is figyelt, hogy ezek a szabadidő eltöltésére és a virtuális világgal való kapcsolattartásra is lehetőséget kínáljanak.
Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson, előbb fel kell újítani a több mint három évszázadon keresztül katonai laktanyaként szolgáló, mára nagyon leromlott állapotba került ingatlant, amelyet 2009-ben kapott meg a helyi önkormányzat. Mircea Hava polgármester elmondta, az uniós támogatásnak köszönhetően
Az elöljáró korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat tavalyig 70 millió eurót fordított a gyulafehérvári vár rehabilitációjára. Most elmondta, hogy a hét épületszárny és két belső udvar korszerűsítéséhez mintegy 33 millió euróra lenne szükség.
Elsőként az E épületszárnyként számon tartott fejedelmi palota újulna meg, amelyben a tervek szerint az Erdélyi Fejedelemség múzeumát is berendeznék.
Az épületben lapidarium is helyet kapna, kézművesműhelyek működnének, valamint kulturális központot és konferenciatermet is kialakítanának.
„Örülünk, ha felújítják” – értékelte a Krónikának az önkormányzat terveit Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke. Bár az ingatlan az Erdélyi Fejedelemség előtt a püspökségé volt, ma már semmi közük az érseki palota közvetlen szomszédságában lévő épülethez, így
Ugyanakkor értékelik, hogy végre felújítják a nagyon leromlott állapotban lévő ingatlant, mondta az érseki helynök.
A gyulafehérvári várban, a székesegyház közelében található fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot.
A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak,
1658–1660 között a török–tatár hordák kirabolták és felégették, 1690 után az osztrákok kaszárnyává alakították át. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapta vissza a jelenleg is használt épületet, az érseki palotát, míg az egykori püspöki és fejedelmi székhely másik épületszárnyát még három évszázadig a katonaság használta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!