Kiállítótérként hasznosítanák felújítása után a gyulafehérvári fejedelmi palotát, amelyben az Erdélyi Fejedelemség történetét bemutató múzeum is helyet kapna. A szebb napokat megélt fejedelmi székhely restaurálására ötmillió eurós projekt keretében kerül sor.
2017. május 17., 13:072017. május 17., 13:07
Interaktív kiállítótérként működnének az ingatlan felújítását követően a gyulafehérvári vár fejedelmi palotájának egyes helyiségei, de a műemlék épületben az Erdélyi Fejedelemségnek emléket állító múzeum is helyet kapna. Az erdélyi elöljárók székhelyeként, majd a Habsburg-hódoltság után katonai laktanyaként szolgáló, leromlott állagú épületszárny felújítására a Regionális Operatív Program keretében nyert közel ötmillió eurós uniós támogatást a gyulafehérvári önkormányzat, amely ötletbörzét írt ki a restaurálandó ingatlan hasznosítására.
Ennek nyertese, a gyulafehérvári születésű Ligia Vlasa projektjében
amelyben nagy hangsúlyt fektetett közösségi terek és zöldövezetek kialakítására, valamint a modern digitális technológiák használatára is, hangzott el a napokban tartott projektismertető sajtótájékoztatón. Az Agerpres hírügynökség szerint a fiatal építész elmondta, hogy pályázatában célként szerepelt a tereknek a látogatók részvételére alapozó kihasználása, de arra is figyelt, hogy ezek a szabadidő eltöltésére és a virtuális világgal való kapcsolattartásra is lehetőséget kínáljanak.
Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson, előbb fel kell újítani a több mint három évszázadon keresztül katonai laktanyaként szolgáló, mára nagyon leromlott állapotba került ingatlant, amelyet 2009-ben kapott meg a helyi önkormányzat. Mircea Hava polgármester elmondta, az uniós támogatásnak köszönhetően
Az elöljáró korábban úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat tavalyig 70 millió eurót fordított a gyulafehérvári vár rehabilitációjára. Most elmondta, hogy a hét épületszárny és két belső udvar korszerűsítéséhez mintegy 33 millió euróra lenne szükség.
Elsőként az E épületszárnyként számon tartott fejedelmi palota újulna meg, amelyben a tervek szerint az Erdélyi Fejedelemség múzeumát is berendeznék.
Az épületben lapidarium is helyet kapna, kézművesműhelyek működnének, valamint kulturális központot és konferenciatermet is kialakítanának.
„Örülünk, ha felújítják” – értékelte a Krónikának az önkormányzat terveit Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke. Bár az ingatlan az Erdélyi Fejedelemség előtt a püspökségé volt, ma már semmi közük az érseki palota közvetlen szomszédságában lévő épülethez, így
Ugyanakkor értékelik, hogy végre felújítják a nagyon leromlott állapotban lévő ingatlant, mondta az érseki helynök.
A gyulafehérvári várban, a székesegyház közelében található fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot.
A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak,
1658–1660 között a török–tatár hordák kirabolták és felégették, 1690 után az osztrákok kaszárnyává alakították át. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapta vissza a jelenleg is használt épületet, az érseki palotát, míg az egykori püspöki és fejedelmi székhely másik épületszárnyát még három évszázadig a katonaság használta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóan a kolozsvári Hașdeu diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!