Farsang a spontaneitás jegyében

Gyergyóditróban a húshagyókeddi farsangtemetésnek több évszázados hagyománya van, és teljesen eltér a más vidékeken ismert télbúcsúztatóktól. „Nincs a mi farsangtemetésünknek forgatókönyve – magyarázza két móka közt Biró András. – Nem előre gyártott szövegek alapján, előre betanult alakoskodást mutatunk be. Itt minden spontán módon történik, a szövegeket a helyzettől függően, a játékban részt vevő emberek gyártják. Sokszor még az is megtörténik, hogy az álarcot viselő szereplők, a maszkurák csak a játék végén ismerik fel egymást, amikor leveszik az álarcokat.”
A ditrói maszkurázás gyökerei a középkorig nyúlnak vissza, ugyanis a székely rokolyából készített törökbugyogó és a menet élén ágáló basa az egykori török–tatár dúlásokra emlékeztet. Biró ismeretei szerint 1567-ben Moldva felől betört a medencébe egy tatár horda, pont abban az időszakban, amikor a férfiakat II. Rákóczi Zsigmond fejedelem hadba hívta. „Nem volt, aki védje az itthon maradt öregeket, gyermekeket, így a ditrói Puskás Klára és a szárhegyi Gábor deák szervezte meg az ellenállást – tartott rögtönzött történelemórát a művelődési ház igazgatója. – Kiadták parancsba, hogy az összes asszony készítsen szalmabábukat, azok kezébe kaszát, fejszét helyezzen, és állítsák fel a bábokat a Ditró és Szárhegy közötti mocsárban.” Az asszonyok így is tettek, és a csel segítségével végül sikerült lekaszabolniuk a tatárokat. „Tulajdonképpen ezt az eseményt játsszák újra minden farsang végén a ditrói hagyományőrzők” – magyarázza Biró, aki azt is elmondja, hogy ő tulajdonképpen csak a szervezésben segíti a társaságot, a maszkurázó csapat is spontán alakul meg.
A menetet a községközpontba a török basa, majd az őt követő janicsárok vezették be, akik karikás ostoraikkal óriásiakat durrogtattak. Õket követte a menyasszony és a vőlegény, majd kétkerekű taligán Ilyés, a tél jelképe, a jelmezek között volt még kutyafogó, halál, kecske és gazdája, de a madárinfluenzát gyógyító orvos is. „Minden évben bevisznek valami aktuálisat a játékba – meséli a főszervező. – Idén mindenkit a madárinfluenza foglalkoztat, valószínűleg ezért gyógyítja az orvos ezt a betegséget. Csupán szegény Ilyést nem tudta megmenteni.”