A falu nyugalma sokak illúziója
Fotó: Pinti Attila
Tyúkok az udvaron, kovászos kenyér a kemencében, veteményes a ház mögött, naplemente a dombtetőn. A közösségi médiában az utóbbi évek egyik legnépszerűbb életmódtrendjévé vált a városból falura költözés története. Romániai TikTok-videók milliós (!) nézettségekkel mutatják be, hogyan hagyják maguk mögött egyesek a tömbházakat, hogy visszataláljanak a természethez. Egy friss kutatás szerint a jelenség már külön digitális világot épített maga köré. A statisztikák azonban azt mutatják: a valóság jóval összetettebb annál, mint amit a telefon képernyőjén látunk.
2026. június 07., 08:532026. június 07., 08:53
„Feladtuk a bukaresti életet”, „Vettünk egy százéves házat”, „Saját paradicsomot termesztünk”, „Nem bírtuk tovább a várost” – ilyen és ehhez hasonló videókból ma már több ezer találhatók a román TikTokon.
A jelenséget nemrég tudományos kutatás is vizsgálta: A városból vidékre irányuló migráció Kelet-Európában: a digitális vidékiség feltárása TikTok-videók elemzésén keresztül (Urban to Rural Migration in Eastern Europe: Unpacking Digital Ruralities Through TikTok Video Analysis) című tanulmány szerzői 901 romániai TikTok-videót elemeztek, amelyek a városból falura költözést dokumentálták. A kutatók szerint az elemzett tartalmak három népszerű hashtag alatt összesen mintegy 24 millió megtekintést értek el.
@unlocnumittarnava Ziua 1 din aventura noastră #viatalatara #delaoraslasat #hunedoarafrumoasa #countrysidelife #mutatlatara #viatalinistita #selfbuilders #projecthome ♬ '84-'85 - Subcarpați
A szerzők szerint a falusi élet ma már nemcsak lakóhelyet jelent, hanem egyfajta identitást és életstílust is, amelyet a közösségi média különösen vonzó formában tud megjeleníteni.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a TikTokon megjelenő falukép gyakran idealizált és romantizált. A videókban rendszerint megjelenik a friss kenyér, a virágzó kert vagy a békés táj, jóval ritkábban azonban a vidéki élet nehézségei: a rossz infrastruktúra, az orvoshiány, a munkahelyek hiánya vagy az elöregedés.
@mutati.la_tara 1 an de când ne-am întors în România ????????. Ce schimbare ! ???? Dacă mă întreabă cineva… a meritat să îmi las comoditatea și să ies din buclă confortului meu ? Da , numai pentru asta aș face schimbarea asta de 1000 de ori .Merită să lași totul și să o iei de la 0 … ps: chiar am luat-o de la 0 ,am venit cu o casă la roșu și mai nimic în buzunare doar cu niște vise care încet prinde contur .Dacă am avut pase proaste ? Ooo da dar e foarte important și persoana cu care pleci pe drumul acesta. Să ai cine să te susțină e cel mai de preț . Și încă ceva întoarcerea în România ???????? după mulți ani de străinătate nu este pentru ori cine . Dacă crezi ca vei fi lafel ca acolo deja pleci cu un gând eronat . Este o schimbare de 360 grade . ????????????#romania???????? #viatalatara #lifeinthecountryside #viral_video_tiktok #???????? #calmdown #360 #???????? ♬ sunet original - Livia Crudu
A tanulmány szerzői szerint
A falusi élet sokszor nem úgy jelenik meg, mint társadalmi vagy gazdasági valóság, hanem mint menekülési útvonal a modern városi lét problémái elől.
A válasz: igen is, meg nem is.
A számok első pillantásra valóban látványosak. Több kutatás és az Országos Statisztikai Intézet korábbi adatai szerint az elmúlt évtizedben többször előfordult, hogy egy adott évben több ember költözött városból falura, mint faluról városba. Egy idézett statisztika szerint
A koronavírus-járvány időszakában a jelenség még látványosabbá vált. Egy 2023-as elemzés szerint 2020-ban a romániai városi lakosság mintegy 170 ezer fővel csökkent, miközben a falusi népesség kis mértékben növekedett. A kutatók ezt részben a járvány okozta életmódbeli változásokkal magyarázták.
Első látásra tehát úgy tűnhet, hogy valóban megfordult a több évtizedes trend.
Csakhogy a statisztikák csalókák lehetnek
A jelenség árnyaltabb értelmezésére korábban a Krónikának korábban nyilatkozó Szilágyi Ferenc társadalomföldrajzos is felhívta a figyelmet:
Vagyis azt, hogy egyre többen költöznek ki a városok peremére vagy közeli községekbe, miközben továbbra is a városban dolgoznak és oda kötődik az életük.
Kolozsvár környékén erre talán Szászfenes a legismertebb példa. A település hivatalosan község, életmódját tekintve azonban sokkal inkább egy hatalmas kertvárosi lakóövezet. Hasonló folyamatok figyelhetők meg Temesvár, Bukarest, Nagyvárad vagy Brassó környékén is.
A többmilliós nézettségű TikTok-videók kedvelői gyakran nem sejtik a vágyott idill mögötti nehézségeket
Fotó: Csató Andrea
Ezek az emberek a statisztikákban falura költözőként jelennek meg, de a valóságban nem feltétlenül váltanak életformát. Nem gazdálkodók lesznek, nem önellátásra rendezkednek be, hanem egyszerűen nagyobb lakóteret, kertet vagy nyugodtabb környezetet keresnek.
A legnagyobb ellentmondás talán itt jelenik meg.
Miközben a TikTokon soha nem volt ennyire népszerű a falusi élet, a romániai vidéki térségek jelentős része továbbra is népességvesztéssel küzd.
A probléma egész Kelet-Európában létezik: egy európai népességcsökkenési trendeket vizsgáló kutatás szerint a kontinens keleti térségeiben a vidéki népességfogyás továbbra is gyorsabb és tartósabb, mint Nyugat-Európában.
Ennek oka egyszerű:
Vagyis attól, hogy néhány ezer ember új életet kezd egy felújított parasztházban, még nem fordul meg automatikusan a romániai falvak demográfiai hanyatlása.
Erdélyben talán még erősebben érzékelhető a jelenség.
Miközben Torockó, Kalotaszeg egyes települései, a Küküllő mente vagy egyes háromszéki falvak egyre népszerűbbek a beköltözők, turisták és külföldi házvásárlók körében, számos más település továbbra is az elöregedéssel és az elvándorlással küzd.
A TikTok nézője így könnyen azt hiheti, hogy az egész vidéki Erdély hasonló képet mutat.
A valóságban azonban a legtöbb településen nem influenszerek forgatnak videókat a veteményes mellett, hanem az a kérdés, marad-e iskola, orvos vagy bolt a következő években.
A kutatás egyik legérdekesebb tanulsága talán nem az, hogy hányan költöznek falura, hanem az, hogy hányan nézik ezeket a videókat.
A több tízmilliós megtekintés arra utal, hogy a falusi élet gondolata sok ember számára vonzóbb lett, mint korábban. Nem feltétlenül azért, mert mindenki valóban gazdálkodni akar, hanem mert egyre többen érzik túl gyorsnak, túl zajosnak vagy túl bizonytalannak a városi életet.
A közösségi média sikeres falusi videói ezért talán nem a romániai, erdélyi vidékről mesélnek a legtöbbet, hanem a városi emberek vágyairól. A TikTokon ugyanis nem feltétlenül a falu lett népszerű, hanem az az elképzelés, hogy valahol még létezik egy nyugodtabb, lassabb és kiszámíthatóbb élet.
És a jelenség nem új, és nem is romániai sajátosság.
lassabb mindennapokra, erősebb közösségekre, természetközelibb környezetre és nagyobb önállóságra.
A kutatók szerint a vidékre költözés mögött gyakran nem gazdasági okok állnak, hanem az életminőség javításának reménye. A döntést sokszor ugyanannyira alakítja a városi életből való kiábrándulás, mint a falusi élet idealizált képe.
A közösségi médiában ugyan egyre több a falura költözést népszerűsítő tartalom, de azokból a történetekből is akad bőven, amelyek a nehézségekről szólnak. Az Adevărul által idézett beszámolók szerint
Egy fiatal például arról írt, hogy a városi élet után nehezen viselte a falu teljes csendjét, másokat a ház körüli munka mennyisége, az ingázás vagy a szolgáltatások hiánya késztetett arra, hogy végül visszaköltözzenek a városba.
A valóságban a vidéki lét nemcsak nyugalmat és természetközelséget jelent, hanem folyamatos karbantartást, nagyobb önállóságot, hosszabb utazásokat és gyakran szűkösebb szolgáltatáskínálatot is.
Az Adevărul által bemutatott viták arra is rávilágítanak, hogy
amelyet a közösségi média vagy a saját elképzeléseik alapján kialakítottak.
Első látásra biztató statisztikák látnak napvilágot arról, hogy egyre többen visszaköltöznek falura, a városi életforma helyett tehát inkább a vidéket választják. Ez azonban csalóka trend. A jelenségről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!