Fotó: Krónika
Évente egy-egy új magyar iskola megnyitását tűzte ki célul az RMDSZ – jelentette ki Markó Béla pénteken Kolozsváron, a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők országos tanácskozásán. Az eseményen a 84 szakember, főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek és szaktanfelügyelők a magyar oktatás jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Markó Béla mellett jelen volt Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár, Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök, valamint László Attila kolozsvári alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Markó Béla a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a következő években az RMDSZ célkitűzései között szerepel a magyar nyelvű iskolahálózat bővítése, évi egy-egy új magyar iskola létrehozása. Kolozs megyében a tordai után Bánffyhunyadon és Szamosújváron hoznának létre egy-egy iskolaközpontot.
Módosítanák a törvényt
Markó emellett az oktatás minőségének javítását említette célkitűzésként. Kifejtette, ehhez az erre vonatkozó jogi háttér módosítására is szükség van, amit az RMDSZ kezdeményezni is fog. „Remélem, a következő parlament elfogadja az oktatási törvény módosítását, és így végre megtörténik az oktatás reformja, és a romániai oktatás beilleszkedése az európai oktatási rendszerbe” – mondta az RMDSZ-elnök. Úgy vélte, ehhez az iskolákban uralkodó körülményeknek is meg kell változniuk, a következő kormánynak az eddiginél is több pénzt kell beruházásokra fordítania.
A tanácskozáson felmerült problémák között a jelenlévők a tankönyvhiányt említették. Markó szerint a magyar nyelvű tankönyvek megjelentetése terén „pozitív diszkriminációra” van szükség, ugyanis nincs elegendő alternatív tankönyv. Ugyanakkor a román tankönyvekkel is gondok vannak, ugyanis, bár nehezen sikerült elérni, hogy a magyar anyanyelvű diákok a románokétól eltérő, sajátos tankönyvekből tanulják a román nyelvet, ezek minősége nem megfelelő. Ennek oka, hogy nem ösztönzik tankönyvírásra a szakembereket. Az RMDSZ alapítványok bevonásával próbál változtatni a helyzeten, de a kormány támogatására is szükség lenne.
Felemás helyzet
5–8. osztályban felemás helyzet alakult ki, vannak sajátos tankönyvek, de az oktatási program azonos a román tagozaton tanulókéval. El kell érni, hogy a román nyelvet első osztálytól tizenkettedikig külön program és sajátos tankönyvek alapján oktassák a magyar diákok számára, hangsúlyozta Markó, hozzátéve, hogy az RMDSZ a következő időszakban kezdeményezni fogja az ehhez szükséges jogszabály-módosítást. A konferencián jelenlévők a szakképzett tanerő hiányát is említették. László Attila szerint ez a helyi hatóságok felelőssége is, akiknek szolgálati lakások építésével, az iskolák korszerűsítésével kellene településükre vonzaniuk a frissen végzett pedagógusokat.
P. M.
Markó Béla: prioritás a béremelés
A következő kormánynak prioritásként kell kezelnie a pedagógusok bérezésének kérdését, jelentette ki Markó Béla. „A választások után a parlamentnek, az új kormánynak első dolga kell legyen, hogy megoldja az oktatók bérezését, és egyetértünk azokkal is, akik szerint ugyanakkor differenciált béremelésre van szükség” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint még idén rendezni kell a kérdést. Ugyanakkor úgy vélte, az új kormánynak többséginek kellene lennie, ugyanis egy kisebbségi kabinet nem tud megfelelően dolgozni.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.