Az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára felvett tekei gyúrt sajt
Fotó: Mezőgazdasági Minisztérium
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára. A nemzedékről nemzedékre öröklődő helyi recept alapján készített sajtkülönlegesség mostantól oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) viselheti a „Brânză frământată de Teaca” nevet. Ezzel Romániának immár 18 olyan élelmiszeripari terméke van, amely európai uniós eredet- vagy minőségvédelemben részesül.
2026. szeptember 10., 21:072026. szeptember 10., 21:07
Az európai elismerésben részesülő tekei gyúrt sajt egyik legfontosabb különlegessége, hogy nyers, pasztőrözetlen tehéntejből készül, sajátos alvasztási, savanyítási, érlelési, sózási és gyúrási eljárással. A kész sajtot természetes sertéshólyagba töltik, amely meghatározza a termék jellegzetes, szabálytalan ovális vagy kerek formáját is. Egy gyúrt sajt tömege 0,4 és 2 kilogramm között változik.
Íze enyhén sós, édeskés és kissé savanykás, illata tejes-vajas, savanykás, enyhén csípős. Zsírtartalma 22–28 százalék, fehérjetartalma 18–25 százalék között mozog, sótartalma pedig legfeljebb 3,5 százalék lehet, tájékoztat a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztálya.
A termék uniós oltalmának egyik legfontosabb feltétele a szoros földrajzi kötődés. A meghatározott termő- és előállítási terület kizárólag Teke (Teaca) településére, a Beszterce-Naszód megyei Teke község központjára terjed ki. Az 1769 fős Tekén 314 személy vallotta magát magyarnak. 1900-ban a faluban élő 2554 főből 1179 német, 596 magyar, 586 román és 193 cigány anyanyelvű volt. Szász évvel később, 2002-ben 2089 lélek lakta, közülük 1369 román, 484 magyar, 196 cigány és 40 német nemzetiségű.
Tekén történik a nyersanyag átvétele, a tej szűrése és alvasztásra való előkészítése, az alvasztás, az alvadék feldolgozása és melegítése, a sajtalap kialakítása és előkészítése, majd a sajt gyúrása, a sertéshólyagok megtöltése és összevarrása is.
Az oltalom tehát nem egyszerűen egy elnevezést véd: azt is biztosítja, hogy tekei gyúrt sajtként csak az előírt helyen és hagyományos technológiával előállított terméket lehessen forgalmazni. Az uniós bejegyzés indoklása szerint a sajt sajátos tulajdonságait nem lehet teljes mértékben előállítani a meghatározott földrajzi területen kívül. A készítés ugyanis jelentős mértékben a helyi sajtkészítők több nemzedék alatt felhalmozott tudására épül. A mesterek érzékszervi tapasztalatok alapján ellenőrzik a gyártás egyes szakaszait, és ez a nemzedékről nemzedékre átadott tudás határozza meg a késztermék ízét, állagát és minőségét.
A sajtkülönlegesség múltja szorosan összefonódik Teke történetével. A termékleírás szerint a gyúrt sajt régóta ismert a településen és környékén, és egykor a híres tekei vásár kínálatában is megtalálható volt. A vásár történetét Ilse Schliesleder-Fronius német nyelvű monográfiája is dokumentálja.
A helyi és környékbeli idősek visszaemlékezései ugyancsak azt támasztják alá, hogy a gyúrt sajtot több nemzedék óta készítik Tekén. Az évtizedeken keresztül lényegében változatlanul fennmaradt eljárások révén szoros kapcsolat alakult ki a termék, annak neve és származási helye között.
Éppen erre a kapcsolatra épült az uniós oltalom megszerzésére benyújtott dokumentáció is. Az indoklás szerint a helyiek szakértelme nem pusztán a gyártástechnológia része, hanem a település gasztronómiai örökségének egyik meghatározó eleme. A tekei gyúrt sajtot ma már nemcsak a térségben, hanem Románia más vidékein is ismerik és forgalmazzák.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. szeptember 9-én jelent meg az Európai Bizottság 2026/2017 végrehajtási rendelete, amelynek értelmében a „Brânză frământată de Teaca” bekerült az uniós földrajzi árujelzők nyilvántartásába.
A tekei gyúrt sajt oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) minősítést kapott. Az elismeréssel a romániai uniós oltalom alatt álló élelmiszeripari termékek száma 18-ra emelkedett.
Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik többek között a nagyszebeni szalámi (Salam de Sibiu), a nagyszebeni telemea (Telemea de Sibiu), a tordai sózott-füstölt húsáru (Salinate de Turda), a libánfalvi (Maros megye) telemea és a pécskai kenyér is oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott. Az ország más vidékeiről többek között a topoloveni-i szilvaíz, a pleșcoi-i kolbász és a dobrudzsai lepény szerepel az uniós nyilvántartásban.
Románia további termékek uniós elismertetésén is dolgozik.
Jelenleg 11 dokumentáció van ellenőrzési szakaszban az Európai Bizottságnál: kettő oltalom alatt álló földrajzi jelzés, kilenc pedig hagyományos különleges termék minősítés megszerzésére irányul.
A tekei gyúrt sajt uniós bejegyzését a Beszterce-Naszód Megyei Sajtkészítők Egyesülete kezdeményezte, a dokumentációt az egyesület nyújtotta be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumhoz. Az uniós szabályozás értelmében az egyesület feladata az elismeréssel nem ér véget. A termelői csoportnak a jövőben is hozzá kell járulnia a tekei gyúrt sajt minőségének, hírnevének és eredetiségének megőrzéséhez, illetve fel kell lépnie azokkal a kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, amelyek visszaélnek az elnevezéssel vagy ronthatják a termék hírnevét.
Az Európai Bizottság újabb romániai élelmiszer-terméket vett nyilvántartásba oltalom alatt álló földrajzi jelzésként: a Buzău megyei hagyományos, csípős szalámiféleség, a „babic de Buzău” immár a 17 ilyen termék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Sok az úgynevezett helikopter-szülő, aki folyamatosan a gyereke körül „kering” – innen az elnevezés –, és túlzottan beavatkozik az életébe: mindent megold helyette.
Nagyszabású közúti razziát tartottak a hétvégén Bihar megyében: több mint 2300 embert igazoltattak, 1400-nál is több járművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás miatt, és 730 bírságot szabtak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!