Nem eléggé „multikulturális” a magyarság Európa kulturális fővárosában

– Ön sokáig élt Németországban, tökéletesen beszél németül, ami előnyt jelent a Németországban született Dominic Fritz polgármesterrel való személyes kapcsolatában. Hírek szerint idén mégis megrendezik a Székely László-kiállítást, és lesz számos más magyar kulturális program is. Mennyire tudtak kiegyezni a polgármesterrel?

– A február 17–19. közötti megnyitó nyilván csak a kezdet volt, de utána folyamatosan vannak és év végéig lesznek rendezvények. A polgármester megígérte, hogy a Temesvári Magyar Napokat kiemelt módon fogja támogatni, így az lesz a fő eseménysorozatunk, ahol igyekszünk a legtöbbet bemutatni kultúránkból, történelmünkből és abból a multikulturalizmusból, amilyennek mi szeretnénk látni Temesvárt. A felújítás alatt álló Magyar Házban sok tervünk van.

– A Temesvári Magyarok Napokat szervező Várbástya Egyesület vezetőjeként nem csak a város magyarságáért lobbizik, hanem a régiós – román, szerb és magyar – együttműködésért is. Mennyire nehéz egy ilyen elképzelést tető alá hozni a hármashatár térségében?

– Az évente megrendezett, Temesvárról Szegedre tartó kerékpártúráink tulajdonképpen ezt a cél szolgálják: a határ menti együttműködés fontosságára akarjuk felhívni a politikusok figyelmét. A Románia, Szerbia és Magyarország közötti hármashatárt minden májusban megnyitják az érdeklődők számára. Mi tavaly júniusra szerveztük a kerékpártúrát, és addig kilincseltem, amíg sikerült elérni, hogy nekünk is megnyissák a határt. Szerbia és Magyarország között állandó határátkelő működik, Románia és Magyarország között viszont nem. Régóta várt gesztus lenne, hogy román részen is megnyissák a határt, de Klaus Iohannis elnök a kezdeményezést lefújta.

– Temesvár kapcsán minduntalan megjelenik a multikulturális jelző. A soknemzetiségű bánsági nagyvárosból mi maradt meg napjainkra?

– Ma a magyarság a legnagyobb nemzeti kisebbség Temesváron, ezért is tartom fontosnak, hogy minden lehetséges módon megmutassuk magunkat. (A megyeszékhelyen több mint 15 500-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek a 2011-es népszámlálás során, a tavalyi cenzus kapcsán csupán annyit tudni, hogy Temes megyében 21 ezer magyar él – szerk. megj). A városban mintegy négyezer német él – zömében idős emberek –, és ugyanennyi szerb, az olaszok 2500-an lehetnek, a bolgárok száma mintegy 1500 fő. Igazából nehezen látszik meg a sokszínű nemzeti közösség a város életében. Néhány éve tessék-lássék módon megy egy etnikai fesztivál, ahol a magyarokat is felkérik, hogy lépjenek fel a tánccsoportjuk.

– Magyarország tiszteletbeli konzuljaként milyennek tartja Temesvár nemzetközi megítélését?

– Temesváron 17 konzul működik, többségük tiszteletbeli konzul. A város soknemzetiségű összetétele a fő oka annak, hogy a diplomácia számára is vonzóak vagyunk. A másik ok a sok külföldi beruházó jelenléte Temesváron, amit megtámogat a német, szerb, osztrák, spanyol, holland, dél-koreai, mexikói, cseh és sok más konzul szerepválallása. 167 német tőkéjű cég működik a környéken, a németek Temesvár és a Bánság legfontosabb beruházói. Ennek ellenére a nagy tőkebeáramlás nem igazán látszik meg a város fejlődésén. Kolozsvár elhúzott mellettünk, pedig Temesvárnak sokkal nagyobb az exportja.

– Magyar szempontból mit vár az európai kulturális fővárosa rendezvénysorozattól?

– A magyarságunkon keresztül szeretnénk megmutatni magunkat. A magyar állami támogatással tavaly visszavásárolt magyar ház nyitott a románság és a többi nemzetiség irányába is. Temesváron a magyarság soraiban sok az értelmiségi. Ők nem a környező falvakból telepedtek be, hanem zömében az egyetem elvégzése után maradtak itt. Ma már létszámban kevés a magyar, de nagyon aktív közösség. Képesek vagyunk megmutatni a többségi román társadalomnak is, hogy Temesvár kulturális, épített öröksége szempontjából mit köszönhet a magyar közösségnek.