
Magyar Anna ET-raportőr a letakart gidófalvi Községháza felirat előtt
Fotó: Kocsis B. János
Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
2017. május 08., 16:012017. május 08., 16:01
2017. május 09., 00:322017. május 09., 00:32
Letakart Községháza felirattal, kizárólag román nyelvű pályázati űrlappal, csakis románul kommunikáló szolgáltatókkal próbálták érzékeltetni a Kovászna megyei önkormányzat munkatársai Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre számára, hogy Háromszéken mennyi hiányosságot lehet említeni a kisebbségi anyanyelvhasználat vonatkozásában.
Magyar Anna a tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést a charta kiadásának 25 éves évfordulója alkalmából, és hétfőn a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be: elmondása szerint
Délelőtt magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik eléje tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni pályázati űrlapját.
Átadtak egy memorandumot, amelyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá: ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a háromszéki prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. A civil azt kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától, hogy küldjön jelentéstevőket a helyzet kivizsgálására.
Szerinte a magyar feliratok megjelenése reális probléma a románság számára, ugyanakkor úgy vélte, az egészségügyi intézmények sem várhatják el mondjuk egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul. Magyar Anna azt is elismerte: a más jellegű szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat – amúgy is riasztó például hét–nyolcoldalas fenyegető vagy felszólító levelet kapni, ezt pedig csak tetézi, ha a címzett nem érti pontosan, mit tartalmaz.
Tamás Sándor (balra) és Magyar Anna a civil szervezetekkel tartott meghallgatáson
Fotó: Kocsis B. János
Hozzátette: a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő jogszabály-magyarázatok is nehézséget okoznak. A raportőr azt is elmondta: egész Európában problémás, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre szerinte egyértelmű normákat kellene elfogadni.
A kiegyensúlyozottság jegyében Magyar Anna Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte „kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést”. „Kiváló diplomata” – mondta a prefektusról Magyar Anna.

A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Kovászna megye prefektusa.
A raportőr sajtótájékoztatóján egy román újságíró azt kifogásolta, hogy a találkozóra nem hívták meg a román civil szervezetek képviselőit. Erre reagálva Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott: a charta a kisebbségek anyanyelvével foglalkozik, ezért tárgyalt a szakember a magyar szervezetekkel.
Tamás Sándor továbbá hangsúlyozta: a nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, ha a magyar hivatalos regionális nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette fog létezni.
A raportőr által készített jelentés egyébként októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket rendszerint alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – magyarázta Magyar Anna.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.
szóljon hozzá!