Magyar Anna ET-raportőr a letakart gidófalvi Községháza felirat előtt
Fotó: Kocsis B. János
Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
2017. május 08., 16:012017. május 08., 16:01
2017. május 09., 00:322017. május 09., 00:32
Letakart Községháza felirattal, kizárólag román nyelvű pályázati űrlappal, csakis románul kommunikáló szolgáltatókkal próbálták érzékeltetni a Kovászna megyei önkormányzat munkatársai Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre számára, hogy Háromszéken mennyi hiányosságot lehet említeni a kisebbségi anyanyelvhasználat vonatkozásában.
Magyar Anna a tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést a charta kiadásának 25 éves évfordulója alkalmából, és hétfőn a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be: elmondása szerint
Délelőtt magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik eléje tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni pályázati űrlapját.
Átadtak egy memorandumot, amelyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá: ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a háromszéki prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. A civil azt kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától, hogy küldjön jelentéstevőket a helyzet kivizsgálására.
Szerinte a magyar feliratok megjelenése reális probléma a románság számára, ugyanakkor úgy vélte, az egészségügyi intézmények sem várhatják el mondjuk egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul. Magyar Anna azt is elismerte: a más jellegű szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat – amúgy is riasztó például hét–nyolcoldalas fenyegető vagy felszólító levelet kapni, ezt pedig csak tetézi, ha a címzett nem érti pontosan, mit tartalmaz.
Tamás Sándor (balra) és Magyar Anna a civil szervezetekkel tartott meghallgatáson
Fotó: Kocsis B. János
Hozzátette: a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő jogszabály-magyarázatok is nehézséget okoznak. A raportőr azt is elmondta: egész Európában problémás, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre szerinte egyértelmű normákat kellene elfogadni.
A kiegyensúlyozottság jegyében Magyar Anna Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte „kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést”. „Kiváló diplomata” – mondta a prefektusról Magyar Anna.
A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Kovászna megye prefektusa.
A raportőr sajtótájékoztatóján egy román újságíró azt kifogásolta, hogy a találkozóra nem hívták meg a román civil szervezetek képviselőit. Erre reagálva Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott: a charta a kisebbségek anyanyelvével foglalkozik, ezért tárgyalt a szakember a magyar szervezetekkel.
Tamás Sándor továbbá hangsúlyozta: a nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, ha a magyar hivatalos regionális nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette fog létezni.
A raportőr által készített jelentés egyébként októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket rendszerint alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – magyarázta Magyar Anna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!