Magyar Anna ET-raportőr a letakart gidófalvi Községháza felirat előtt
Fotó: Kocsis B. János
Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
2017. május 08., 16:012017. május 08., 16:01
2017. május 09., 00:322017. május 09., 00:32
Letakart Községháza felirattal, kizárólag román nyelvű pályázati űrlappal, csakis románul kommunikáló szolgáltatókkal próbálták érzékeltetni a Kovászna megyei önkormányzat munkatársai Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre számára, hogy Háromszéken mennyi hiányosságot lehet említeni a kisebbségi anyanyelvhasználat vonatkozásában.
Magyar Anna a tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést a charta kiadásának 25 éves évfordulója alkalmából, és hétfőn a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett Sepsiszentgyörgyre. Tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be: elmondása szerint
Délelőtt magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, akik eléje tárták, hogy a megyei önkormányzat a prefektus fenyegetőzése miatt a korábbi évektől eltérően idén kénytelen volt csak román nyelven kiadni pályázati űrlapját.
Átadtak egy memorandumot, amelyet 147 háromszéki civil szervezet képviselője írt alá: ebben felhívják a figyelmet arra, hogy a háromszéki prefektus nem biztosítja a Románia által is ratifikált Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazott elvárásokat, amikor azt követeli, hogy kizárólag román nyelvű pályázati űrlapot adjanak ki. A civil azt kérik az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusától, hogy küldjön jelentéstevőket a helyzet kivizsgálására.
Szerinte a magyar feliratok megjelenése reális probléma a románság számára, ugyanakkor úgy vélte, az egészségügyi intézmények sem várhatják el mondjuk egy ötéves magyar nemzetiségű gyerektől, hogy beszéljen románul. Magyar Anna azt is elismerte: a más jellegű szolgáltatók sem szavatolják az anyanyelvi jogokat – amúgy is riasztó például hét–nyolcoldalas fenyegető vagy felszólító levelet kapni, ezt pedig csak tetézi, ha a címzett nem érti pontosan, mit tartalmaz.
Tamás Sándor (balra) és Magyar Anna a civil szervezetekkel tartott meghallgatáson
Fotó: Kocsis B. János
Hozzátette: a jogértelmezés körüli bizonytalanság, az eltérő jogszabály-magyarázatok is nehézséget okoznak. A raportőr azt is elmondta: egész Európában problémás, hogy a kétnyelvűség pénzügyi hátterét nem egységes módon biztosítják, erre szerinte egyértelmű normákat kellene elfogadni.
A kiegyensúlyozottság jegyében Magyar Anna Sebastian Cucu prefektussal is találkozott, aki szerinte „kiválóan védte a kormányzati álláspontot, minden konkrét eset mögé odatette a jogi érvelést”. „Kiváló diplomata” – mondta a prefektusról Magyar Anna.
A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Kovászna megye prefektusa.
A raportőr sajtótájékoztatóján egy román újságíró azt kifogásolta, hogy a találkozóra nem hívták meg a román civil szervezetek képviselőit. Erre reagálva Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök rámutatott: a charta a kisebbségek anyanyelvével foglalkozik, ezért tárgyalt a szakember a magyar szervezetekkel.
Tamás Sándor továbbá hangsúlyozta: a nyelvi jogokkal kapcsolatos problémákat úgy lehet megoldani, ha a magyar hivatalos regionális nyelv lesz Romániában, nem a román nyelv ellenében, hanem mellette fog létezni.
A raportőr által készített jelentés egyébként októberben kerül az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket rendszerint alkalmaznak a tagországok, bár szankció nincs hozzárendelve – magyarázta Magyar Anna.
Elutasította az Óvásokat Elbíráló Országos Tanács (CNSC) a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út harmadik szakasza kivitelezőjének kijelölése ügyében benyújtott óvást, így eldőlt, hogy a török Nurol építheti meg a szakaszt.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Közel egy évszázaddal a lebontása után újból felavatták a piski csata emlékművét a Hunyad megyei Ópiskin, Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére.
Egyetemi nyílt napokat szervez az erdélyi magyar középiskolások részére a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szeptember 18. és 21. között.
A Zenair CH 601 XL Zodiac típusú kisrepülőgép 365 méteres magasságban és 140 km/h-s sebességgel tűnt el a radarokról, mielőtt a földnek csapódott volna az az aradi vagongyár udvarán. Ketten meghaltak.
Borsos bírságot szabtak ki a hatóságok a védett területen történő illegális terepjárózásért az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Parkban – közölte a Romsilva állami erdészet.
A határ menti közlekedés fejlesztése Magyarország és Románia közös érdeke, ezért a két ország további fejlesztéseket tervez e téren – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Nagyváradon.
Erdély-szerte egyre nagyobb az igény az otthoni beteggondozásra, a magukra maradt idős emberek számára óriási jelentőséggel bír, ha egy hozzáértő nővér rendszeresen benyit a lakásba.
Idős asszony táskáját tépte ki az áldozat kezéből, de nem jutott messzire az a 21 éves marosvásárhelyi elkövető, akinek hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el.
Orvosdiagnosztikai laboratóriummal bővült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által nyújtott szolgáltatások köre – a Reform Med ünnepélyes átadási ünnepségét kedden tartották Nagyváradon, a Zárda (Mihai Viteazul) utca 5. szám alatti székhelyen.
szóljon hozzá!