
Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának székelyföldi látogatását sürgette az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő. Szerkesztőségünkhöz elküldött közleményében a képviselő arról tájékoztatott, Nils Muiznieks emberi jogi ET-biztos éves jelentésének vitájában azt kérdezte a strasbourgi illetékestől, mikor látogat el Székelyföldre, hogy segítséget adjon a többségében magyarok lakta régió területi autonómiájának megvalósításához.
2013. április 28., 14:522013. április 28., 14:52
2013. április 28., 14:562013. április 28., 14:56
Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: az alig egy éve megválasztott biztos – a tevékenységének első évéről szóló jelentés szerint – rengeteget foglalkozott a cigányok, homoszexuálisok és bevándorlók jogaival. „Számíthatnak-e figyelmére és védelmező erőfeszítésre a hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjai, mint például az önrendelkezési küzdelmet folytató székelyek?\" – tette fel a kérdést a jobbikos képviselő.
Válaszában a biztos elmondta: a romákkal azért kell kiemelten foglalkozni, mert ők a legsérülékenyebb kisebbség Európában, de – tette hozzá – foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek jogaival is. Muiznieks eredményként említette, hogy szorgalmazta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény ratifikálását azon államoknál, amelyek ezt még nem tették meg. Ajánlásokat tett konfliktusok feloldására, szoros együttműködésben az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával. Fontosnak nevezte a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, ugyanakkor hozzátette: tervei között egyelőre nem szerepel romániai látogatás.
Gaudi beszámolt arról, hogy a biztos a nyilvános vitát követően a magyar képviselőnek kiegészítésként elmondta: várja a részletes tájékoztatást a székelység helyzetével kapcsolatban, és ennek fényében változtathat tervein.
Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte az ET meghatározó súlyú végrehajtó szervének, a Miniszterek Bizottságának soros elnöki tisztségét betöltő Antoni Marti andorrai kormányfőtől, hogyan kívánja erősíteni a hagyományos nemzeti közösségek jogait, különösen a területi autonómiához való jogot az Európa Tanácson belül. Válaszában Marti leszögezte, a kisebbségvédelmi keretegyezmény csak egyéni és nem közösségi jogokat biztosít. „Ha azonban egy másik államból átkerült jelentős számú közösségről van szó, akkor jogaikat teljes körűen tiszteletben kell tartani, és párbeszédet kell folytatni velük, enélkül komoly problémák merülhetnek fel\" – szögezte le Andorra kormányfője, aki fontosnak nevezte, ha a kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!