
Őszi betegségerősödés. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus nyári „eltűnése”, majd menetrendszerű őszi visszatérése egyesek szerint arra „bizonyíték”, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”. Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője számos hasonló jellegű felvetésre ad tudományos választ.
2021. szeptember 26., 14:052021. szeptember 26., 14:05
Nyáron miért nincs vírus, miért lehet előre tudni, hogy ősszel mégis lesz, miért kell védőmaszkot hordaniuk a beoltottaknak, miért és egyáltalán van-e szükség a vakcina harmadik dózisára, miért kell az oltás, ha mások immunizáltak? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel mostanában számos oltásszkeptikus. A gyakori kérdésekre, felvetésekre Fejér Szilárd vegyészkutatóval kerestük a válaszokat.
A Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője hangsúlyozta, naponta dőlnek meg az esetszám rekordok, a félreértések pedig az oltásellenesség melegágyát jelentik. Gyakran hangoztatott feltevés, hogy a járvány szezonalitása, vagyis hogy nyáron nagyon kevés a fertőzés, és már előre bejelentik, hogy ősszel emelkedni fog az esetszám, bizonyíték arra, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”.
Ráadásul ősszel kezdődik a tanév: korábban is jellemző volt, hogy rohamosan terjedtek a gyerekközösségekben azok a vírusok, bacilusok, melyekkel a gyerekek korábban nem találkoztak. Fejér Szilárd jelezte: Angliában, ahol magas az átoltottsági arány, kimutatták, hogy iskolakezdés után meredeken emelkedett a fertőzés a gyerekek között, amelyet részlegesen átadtak a szülőknek.
„A levegőben, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak. Ha a koronavírus nem mutálódott volna egyáltalán, akkor is lenne őszi hullámunk, csak nem ilyen intenzív – jelentette ki a szakember. – Az őszi hullám rekorddöntései nálunk két dolog miatt lesznek: a delta variáns jóval ügyesebben fertőz, és nem vagyunk elegen beoltva. A bajt tetézi az, hogy a szerzett immunitásunkat – betegségen való áteséssel, vagy védőoltással – nem életfogytig véd, ezért előbb-utóbb megfertőződhetünk. Igaz, elenyésző az esélye, hogy intenzívre kerüljünk egy védőoltás utáni fertőzéssel, vagy betegség utáni újrafertőződéssel.”
A kutató szerint a beoltottaknak azért kell maszkot viselniük, mert a vakcina nem csökkenti nullára a megfertőződés veszélyét, de mivel az immunrendszernek nem kell időt vesztegetnie arra, hogy kikísérletezze a megfelelő védelmet, így a vírus nem okoz egy meghűlésnél komolyabb problémát.
Arra a felvetésre, hogy miért van szükség a harmadik dózisra, a kutató kifejtette, a koronavírus-fertőzésre adott immunválasz nem túl erős; az oltásra adott már erősebb, de a vírus még mindig adaptálódik az emberi gazdatesthez. A kezdeti magas oltáshatékonysági mutatókat két dolog csökkenti: az idő és az új variánsok térnyerése.
„Rengeteg tanulmány van már ezen a fronton, és úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb lesz olyan érték, amelyet meg lehet feleltetni a védettségnek. A legújabb állatkísérletek azt mutatják, hogy valószínűleg nem is egy, hanem két érték lesz: kisebb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a tüdőérintettségtől, tehát a súlyos lefolyástól, nagyobb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a felső légúti panaszoktól vagy akár a fertőzéstől. Mindez idő kérdése: éln azt javaslom a pácienseinknek, hogy ha eltelt 6 hónap a második oltástól, és negatív az »anti-spike« antitesteredmény, akkor sorba lehet állni a harmadikért” – fejtette ki Fejér Szilárd.
A szakember a közösségi felelősségvállalás fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen egy világjárványban az egyéni érdekeken túlmenően a közösségért is tenni kell.
A delta variáns annyira fertőző, hogy aki nincs beoltva és nem veszi komolyan a védekezést – távolságtartás, maszkviselés, kézmosás –, pár héten belül elkapja a betegséget, ebben az esetben pedig nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lesz komoly baja, mintha az oltás után lenne – figyelmeztetett a kutató.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
4 hozzászólás