
Őszi betegségerősödés. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus nyári „eltűnése”, majd menetrendszerű őszi visszatérése egyesek szerint arra „bizonyíték”, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”. Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője számos hasonló jellegű felvetésre ad tudományos választ.
2021. szeptember 26., 14:052021. szeptember 26., 14:05
Nyáron miért nincs vírus, miért lehet előre tudni, hogy ősszel mégis lesz, miért kell védőmaszkot hordaniuk a beoltottaknak, miért és egyáltalán van-e szükség a vakcina harmadik dózisára, miért kell az oltás, ha mások immunizáltak? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel mostanában számos oltásszkeptikus. A gyakori kérdésekre, felvetésekre Fejér Szilárd vegyészkutatóval kerestük a válaszokat.
A Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője hangsúlyozta, naponta dőlnek meg az esetszám rekordok, a félreértések pedig az oltásellenesség melegágyát jelentik. Gyakran hangoztatott feltevés, hogy a járvány szezonalitása, vagyis hogy nyáron nagyon kevés a fertőzés, és már előre bejelentik, hogy ősszel emelkedni fog az esetszám, bizonyíték arra, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”.
Ráadásul ősszel kezdődik a tanév: korábban is jellemző volt, hogy rohamosan terjedtek a gyerekközösségekben azok a vírusok, bacilusok, melyekkel a gyerekek korábban nem találkoztak. Fejér Szilárd jelezte: Angliában, ahol magas az átoltottsági arány, kimutatták, hogy iskolakezdés után meredeken emelkedett a fertőzés a gyerekek között, amelyet részlegesen átadtak a szülőknek.
„A levegőben, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak. Ha a koronavírus nem mutálódott volna egyáltalán, akkor is lenne őszi hullámunk, csak nem ilyen intenzív – jelentette ki a szakember. – Az őszi hullám rekorddöntései nálunk két dolog miatt lesznek: a delta variáns jóval ügyesebben fertőz, és nem vagyunk elegen beoltva. A bajt tetézi az, hogy a szerzett immunitásunkat – betegségen való áteséssel, vagy védőoltással – nem életfogytig véd, ezért előbb-utóbb megfertőződhetünk. Igaz, elenyésző az esélye, hogy intenzívre kerüljünk egy védőoltás utáni fertőzéssel, vagy betegség utáni újrafertőződéssel.”
A kutató szerint a beoltottaknak azért kell maszkot viselniük, mert a vakcina nem csökkenti nullára a megfertőződés veszélyét, de mivel az immunrendszernek nem kell időt vesztegetnie arra, hogy kikísérletezze a megfelelő védelmet, így a vírus nem okoz egy meghűlésnél komolyabb problémát.
Arra a felvetésre, hogy miért van szükség a harmadik dózisra, a kutató kifejtette, a koronavírus-fertőzésre adott immunválasz nem túl erős; az oltásra adott már erősebb, de a vírus még mindig adaptálódik az emberi gazdatesthez. A kezdeti magas oltáshatékonysági mutatókat két dolog csökkenti: az idő és az új variánsok térnyerése.
„Rengeteg tanulmány van már ezen a fronton, és úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb lesz olyan érték, amelyet meg lehet feleltetni a védettségnek. A legújabb állatkísérletek azt mutatják, hogy valószínűleg nem is egy, hanem két érték lesz: kisebb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a tüdőérintettségtől, tehát a súlyos lefolyástól, nagyobb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a felső légúti panaszoktól vagy akár a fertőzéstől. Mindez idő kérdése: éln azt javaslom a pácienseinknek, hogy ha eltelt 6 hónap a második oltástól, és negatív az »anti-spike« antitesteredmény, akkor sorba lehet állni a harmadikért” – fejtette ki Fejér Szilárd.
A szakember a közösségi felelősségvállalás fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen egy világjárványban az egyéni érdekeken túlmenően a közösségért is tenni kell.
A delta variáns annyira fertőző, hogy aki nincs beoltva és nem veszi komolyan a védekezést – távolságtartás, maszkviselés, kézmosás –, pár héten belül elkapja a betegséget, ebben az esetben pedig nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lesz komoly baja, mintha az oltás után lenne – figyelmeztetett a kutató.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
4 hozzászólás