
Őszi betegségerősödés. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus nyári „eltűnése”, majd menetrendszerű őszi visszatérése egyesek szerint arra „bizonyíték”, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”. Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője számos hasonló jellegű felvetésre ad tudományos választ.
2021. szeptember 26., 14:052021. szeptember 26., 14:05
Nyáron miért nincs vírus, miért lehet előre tudni, hogy ősszel mégis lesz, miért kell védőmaszkot hordaniuk a beoltottaknak, miért és egyáltalán van-e szükség a vakcina harmadik dózisára, miért kell az oltás, ha mások immunizáltak? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel mostanában számos oltásszkeptikus. A gyakori kérdésekre, felvetésekre Fejér Szilárd vegyészkutatóval kerestük a válaszokat.
A Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője hangsúlyozta, naponta dőlnek meg az esetszám rekordok, a félreértések pedig az oltásellenesség melegágyát jelentik. Gyakran hangoztatott feltevés, hogy a járvány szezonalitása, vagyis hogy nyáron nagyon kevés a fertőzés, és már előre bejelentik, hogy ősszel emelkedni fog az esetszám, bizonyíték arra, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”.
Ráadásul ősszel kezdődik a tanév: korábban is jellemző volt, hogy rohamosan terjedtek a gyerekközösségekben azok a vírusok, bacilusok, melyekkel a gyerekek korábban nem találkoztak. Fejér Szilárd jelezte: Angliában, ahol magas az átoltottsági arány, kimutatták, hogy iskolakezdés után meredeken emelkedett a fertőzés a gyerekek között, amelyet részlegesen átadtak a szülőknek.
„A levegőben, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak. Ha a koronavírus nem mutálódott volna egyáltalán, akkor is lenne őszi hullámunk, csak nem ilyen intenzív – jelentette ki a szakember. – Az őszi hullám rekorddöntései nálunk két dolog miatt lesznek: a delta variáns jóval ügyesebben fertőz, és nem vagyunk elegen beoltva. A bajt tetézi az, hogy a szerzett immunitásunkat – betegségen való áteséssel, vagy védőoltással – nem életfogytig véd, ezért előbb-utóbb megfertőződhetünk. Igaz, elenyésző az esélye, hogy intenzívre kerüljünk egy védőoltás utáni fertőzéssel, vagy betegség utáni újrafertőződéssel.”
A kutató szerint a beoltottaknak azért kell maszkot viselniük, mert a vakcina nem csökkenti nullára a megfertőződés veszélyét, de mivel az immunrendszernek nem kell időt vesztegetnie arra, hogy kikísérletezze a megfelelő védelmet, így a vírus nem okoz egy meghűlésnél komolyabb problémát.
Arra a felvetésre, hogy miért van szükség a harmadik dózisra, a kutató kifejtette, a koronavírus-fertőzésre adott immunválasz nem túl erős; az oltásra adott már erősebb, de a vírus még mindig adaptálódik az emberi gazdatesthez. A kezdeti magas oltáshatékonysági mutatókat két dolog csökkenti: az idő és az új variánsok térnyerése.
„Rengeteg tanulmány van már ezen a fronton, és úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb lesz olyan érték, amelyet meg lehet feleltetni a védettségnek. A legújabb állatkísérletek azt mutatják, hogy valószínűleg nem is egy, hanem két érték lesz: kisebb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a tüdőérintettségtől, tehát a súlyos lefolyástól, nagyobb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a felső légúti panaszoktól vagy akár a fertőzéstől. Mindez idő kérdése: éln azt javaslom a pácienseinknek, hogy ha eltelt 6 hónap a második oltástól, és negatív az »anti-spike« antitesteredmény, akkor sorba lehet állni a harmadikért” – fejtette ki Fejér Szilárd.
A szakember a közösségi felelősségvállalás fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen egy világjárványban az egyéni érdekeken túlmenően a közösségért is tenni kell.
A delta variáns annyira fertőző, hogy aki nincs beoltva és nem veszi komolyan a védekezést – távolságtartás, maszkviselés, kézmosás –, pár héten belül elkapja a betegséget, ebben az esetben pedig nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lesz komoly baja, mintha az oltás után lenne – figyelmeztetett a kutató.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
4 hozzászólás