
Fotó: Krónika
Miért gondoljuk mi, erdélyi magyarok úgy, hogy Románia nem a hazánk, de még Magyarország sem? Miért lehet nemzetbiztonsági kockázat Romániában egy kutatás? Többek között ezekről a kérdésekről esett szó a Krónika Live kedd esti adásában, amelynek meghívottja Kiss Tamás szociológus volt.
2021. november 23., 20:062021. november 23., 20:06
2021. november 23., 20:142021. november 23., 20:14
A Transilvania Inquiry közvélemény-kutató cég vezetőjét Pataky István és Rostás Szabolcs újságírók kérdezték annak kapcsán, hogy a Bálványos Intézet által megrendelt kutatás következtetéseit erősen kifogásolta a román közvélemény egy része, egészen odáig elmenve, hogy Costin Georgescu, az egyik román titkosszolgálat volt vezetője egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette.
Ezzel kapcsolatban Kiss Tamás kifejtette: ezt a reakciót nem igazán tudja értelmezni, talán azt hibaként tudja felróni maguknak, hogy a magyar nyelvű sajtótájékoztató mellett nem küldték ki románul is a kutatás eredményeiről szóló teljes anyagot a román sajtónak. „Gyakorlatilag a román sajtóba az egész történet egy románra lefordított MTI-hír kapcsán került be, ahol néhány százalékarány volt kiemelve, én azt elég nehezen tudom értelmezni, hogy ha egyrészt szociológusok egy hír alapján mindenféle sommás kijelentéseket tesznek arról, hogy mi volt a módszertana a vizsgálatnak, mennyire volt reprezentatív a kutatás, azt pedig végkép nem tudom értelmezni, hogy ebbe a képbe, hogy jön be a titkosszolgálat volt igazgatója” – fogalmazott a szociológus.
Kiss Tamás kifogásolta emellett, hogy a témával foglalkozó román sajtóorgánumok nem keresték meg őt vagy Toró Tibort, a Bálványos Intézet vezetőjét, bármilyen kutatásukkal kapcsolatban szívesen állnak a román sajtó rendelkezésére is.
A videópodcastet a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!