Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága

A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.

A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.

A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015–2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.

A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.

Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról – emlékeztet az MTI.

Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly – az ügyészség állítása szerint – azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.

2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.

Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo – megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.

Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.

A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben.

Az RMDSZ áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az „újratervezés” programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.

A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon.