Doina Pană szociáldemokrata (PSD-s) képviselő szerint a háromszéki Rétyen munkapontot létrehozó osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó lobbizta ki Klaus Johannis államfőnél, hogy ne hirdesse ki az új erdészeti kerettörvényt.
2015. március 26., 19:462015. március 26., 19:46
A Ponta-kormány volt erdészeti minisztere nyílt levélben fordult Klaus Johannis államfőhöz, kifejtve, az államelnöki hivatalt félretájékoztatták az ágazatban érdekelt társaságok, például a Schweighofer képviselői. Rámutatott: mandátuma alatt az osztrák fafeldolgozó óriáscég képviselői többször is találkozót kértek tőle, ám ezt minden alkalommal elutasította.
A törvénymódosítást kezdeményező szociáldemokrata képviselő azt állítja, a Schweighofer már a kidolgozás fázisában, majd a parlamenti vita során is megpróbálta leállítani az erdészeti törvény módosítását. A B1 hírtelevíziónak egyébként azt mondta, mandátuma idején az osztrák nagykövetségtől is levelet kapott, melyből kiderül, a Schweighofert akár 150 millió eurós veszteség is érheti, amennyiben a kerettörvényt elfogadják.
Doina Pană az államfő kifogásai kapcsán úgy nyilatkozott, a magánerdészeteknek a szolgáltatásaikért kifizetett pénz nem „indokolatlanul kifizetett állami segély”, mint ahogy azt Johannis nevezte, hiszen azt az erdőtulajdonosok fizetik. „Másrészt az, hogy egy gazdasági csoport piaci részesedése egy fafajta kitermelésében csak 30 százalék lehet, nem piaci korlátozás, mint ahogy az elnök állítja, hanem a monopólium megszüntetése” – érvel Doina Pană.
Újratárgyalnák a törvényt
Eközben Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter felhívást intézett a parlament két házelnökéhez és a honatyákhoz, kérve, hogy sürgősségi eljárással tárgyalják újra az államfő által visszaküldött erdészeti törvényt.
A miniszter emlékeztet, az új erdészeti kerettörvény szükségességéről három évig tárgyaltak szakemberek bevonásával, s úgy véli, a jogszabály véget vethet a nagy fafeldolgozók monopóliumának és a kistulajdonosok, helyi feldolgozók érdekeit tartja szem előtt. Az államfő szerinte csak késlelteti ennek gyakorlatba ültetését.
A természetvédők aggódnak, hogy az erdészeti törvény visszaküldése egy újabb hosszú vita, véget nem érő procedúra kezdetét jelenti – mondta el megkeresésünkre.
„A jogszabály védelmet biztosít”
Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének elnöke. Hangsúlyozta, az erdők védelme szempontjából fontos, hogy ebben a helyi közösségek érdekeltek legyenek, de ez csak akkor valósítható meg, ha az erdőt nem nyersanyagként, hanem feldolgozva értékesítik, hozzáadott értéket teremtenek. „Jelenleg Romániában a különböző fafajták piacának mintegy 80 százaléka néhány óriáscég kezében van. A 30 százalékos szabályozás a monopólium elleni védelem, és nem piaci korlátozás” – mutatott rá Csibi Magor.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter szerint fölösleges vitázni a törvényről. „Egyértelmű, hogy az ügy tétje a nagy monopóliumok, a Schweighofer-szindróma kivédése, és ehhez határozottságra van szükség. Szerencsés, hogy a civilek is hallatják a hangjukat, és jelzik, hogy ebben a formában jó a kerettörvény, nincs szükség változtatásra” – mondta Korodi Attila.
Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis szerint a jogszabály több cikkelye korlátozza a fafeldolgozással foglalkozó vállalatok tevékenységét, így a piaci versenyt is. Az új jogszabály egyébként szakértők szerint főként a romániai fakitermelőknek kedvezne.
A parlament által megszavazott jogszabály előírja, hogy egy gazdasági csoport piaci részesedése egy bizonyos fafajta kitermelésében maximálisan 30 százalék lehet. Az államelnöki hivatal többek között emiatt is utasította el a törvény kihirdetését. Johannis érvelése szerint ugyanis a gazdasági csoportok monopóliuma ellen bevezetett korlát negatívan befolyásolja a gazdasági versenyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!