Szakácsnők. A precizitásra, igényességre és a minőségre rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a gasztronómiában Erdélyben és külföldön is
Fotó: Pexels
A kolozsvári R. Ramóna, aki szakácsnőként nemcsak Erdélyben, de több külföldi helyszínen – Angliában, Olaszországban és Spanyolországban – is dolgozott, tapasztalatairól, az eltérő ízvilágokról, a külföldi munkavállalás kihívásairól és a szakma „női” oldaláról is beszélt a Krónikának. Munkája során nemcsak különböző nemzetek gasztronómiáját ismerte meg, hanem azt is megtapasztalta, hogy a szakácsélet, a hosszú műszakok, a kitartás és a folyamatos pörgés minden konyhában közös.
2026. július 11., 14:052026. július 11., 14:05
2026. július 11., 14:062026. július 11., 14:06
A gasztronómia nemcsak receptekről és ízekről szól, hanem emberekről, kultúrákról és életutakról is. R. Ramóna kolozsvári születésű szakácsnő közel húsz éven át dolgozott Erdélyben, majd Angliában, Olaszországban és Spanyolországban, így első kézből ismerhette meg a különböző országok konyháit és munkakultúráját. Megkeresésünkre elmondta,
Arról is beszélgettünk vele, milyen tapasztalatokat szerzett, és mit tanult az eltérő gasztronómiai hagyományokból.
Angliában egyáltalán nem mindegy, hogy a marhasteaket hogyan készíti el a szakács
Fotó: Pexels
Ramóna eredetileg pályamódosítás miatt lett szakács. Úgy fogalmazott, az élet úgy hozta, hogy új szakmát kellett választania, és végül a vendéglátás mellett döntött. „Innen, »a színfalak mögül« el lehet menni nyugdíjba, de például pincérként rövid idő alatt ki lehet öregedni a szakmából” – mondta.
Az iskola elvégzése után egy multikulturális erdélyi konyhán kezdett dolgozni, ahol számos nemzet ételeivel ismerkedett meg. Ez adta meg számára a kellő önbizalmat ahhoz, hogy külföldön is szerencsét próbáljon, így Angliában, Olaszországban és Spanyolországban is dolgozott.
A keleties fűszerek egyre közkedveltebbek az európai konyhákban
Fotó: Horváth Sarolta
Mint mondta, egy nőtől különösen nagy áldozatokat követel a szakma.
Innen is minden tiszteletem a férfi szakácstársaimé, mert nekik nagyobb a mozgásterük” – mondta Ramóna. Hozzátette, hogy erdélyi mesterszakácsától rendkívül sokat tanult, majd nemcsak azoknak az országoknak a gasztronómiáját sajátította el, amelyekben dolgozott, hanem a francia konyha alapjaival is megismerkedett.
Ramóna arról is beszélt, hogy az egyes országok konyhája között sokkal nagyobb különbségek vannak, mint azt elsőre gondolnánk.
„Az ízek világa nagyon különbözik, teljesen másfajta alapanyagokkal dolgoznak. Ha az ember külföldön jár, érdemes mindent megkóstolni, mert teljesen másak az ízek, mint itthon. Turistaként az odalátogató nem láthat bele úgy egy adott ország gasztronómiájába, mint az, aki a szakmában dolgozik” – jegyezte meg.
A különbségek nemcsak az alapanyagokban, hanem az étkezési szokásokban is megmutatkoznak. Mint mondta, minden nemzetnek megvannak a maga hagyományai arra vonatkozóan, hogy mikor és mit fogyaszt:
A szakácsnő munkája során számos új alapanyagot és fűszer használatát ismerte meg. Ezek közül ma is szívesen használja saját konyhájában például a garam masalát, amely az indiai konyha egyik legismertebb fűszerkeveréke.
Húsvét idején általában nagy a tojásbőség: az emberi kultúra egyik legősibb táplálékának ilyenkor értelemszerűen fontosabb szerep jut, mint az év többi időszakában. A tojásnak rendkívül gazdag a kultúrtörténete és szimbolikája.
Ramóna arról is beszélt, a legnagyobb szakmai kihívást az angol konyha jelentette számára. Bár kevésbé összetettnek tartja, mint az olasz vagy a román konyhát, a precizitásra, igényességre és a minőségre rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek.
Ahhoz, hogy valaki szakácsként dolgozzon, fontos, hogy otthon is szeressen főzni
Fotó: Horváth Sarolta
Például a hús esetében nagyon fontos náluk, hogy »medium« vagy »rare« vagy »well done« az átsütési fokozat” – mondta elé Ramóna. Az angol kifejezések azt jelölik, hogy a hús (leggyakrabban marhasteak) milyen mértékben van átsütve:
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a legtöbb tapasztalatát mégis Erdélyben szerezte, ahol egyszerre több nemzet konyháját kellett magas színvonalon művelni. Sokszor az is meglepte, hogy ugyanaz az étel, amelyet itthon egy bizonyos néven és recept szerint ismert meg, eredeti hazájában egészen más formában kerül az asztalra.
A szárított chilipaprikát szinte minden gasztronómia használja
Fotó: Horváth Sarolta
Közel húsz év után úgy érzi, hogy a román és a magyar konyha áll hozzá a legközelebb. „Talán azért, mert ezt használom a legtöbbet. Gazdagabb az ízvilága, és több kultúra receptjeit is a saját ízlésünkre tudjuk formálni” – mondta a szakácsnő.
A fiataloknak azt tanácsolja, hogy
A szakácsnőnek minden országban ugyanolyan helytállással kell végeznie a munkáját
Fotó: Pexels
„Azt ajánlom, hogy »kössék fel a gatyájukat«, mert nem egyszerű. A gasztronómia olyan világ, amelybe csak teljes odaadással érdemes belevágni. Külföldön pedig tudni kell, hogy sokszor többet várnak el tőled, mint a helyiektől. Minden fiatalnak sok türelmet, kitartást, jó hozzáállást és nagyon sok sikert kívánok” – mondta.
Horváth Sarolta
A szerző a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem újságírás szakának másodéves hallgatója.
Fahéj, szegfűszeg, szárított citromhéj. A szakácsnak tisztában kell lennie a különféle fűszerekhez kapcsolódó fortélyokkal is
Fotó: Horváth Sarolta
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!