
Rögeszme. Az AUR helyi képviselőjének Erdély elvesztése jutott eszébe egy, a gyulafehérvári fejedelmi palotának biztosított budapesti támogatás miatt
Fotó: Regiocentru.ro
Vitává fajult a gyulafehérvári helyi közgyűlésben csütörtökön egy, a magyar kormány által a várban található fejedelmi palota számára megítélt támogatás.
2026. január 30., 12:312026. január 30., 12:31
A vitát a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik képviselője robbantotta ki, aki egy adott pillanatban már Erdély elvesztését vizionálta a támogatás miatt.
A helyi Alba24 portál beszámolója szerint a gyulafehérvári képviselő-testület csütörtöki ülésén egy, a Bethlen Gábor Alapkezelő által megítélt, 11 millió forintos (28 450 euró) támogatás verte ki a biztosítékot.
Miután az intézmény menedzsere, Robert Roman ismertette a terveket, Mircea Trufu, az AUR közgyűlési tagja szólalt fel, és Erdély-féltó szónoklatba fogott.
A szélsőséges politikus a jobbágyok állítólagos nehéz sorsáról szónokolt a fejedelmek idejében, majd beszédét arra vitte ki, hogy
Válaszul Gabrel Pleșa polgármester egyrészt a fejedelmi palota jelentőségéről beszélt, majd megjegyezte, hogy azt európai támogatásból újították fel, majd Erdély népességéről beszélt a fejedelmek korában.
Hozzátette: Romániát nem Nyugatról, hanem Keletről fenyegeti veszély, Trifu pártja pedig Kelet felé orientálódik.
Majd leszögezte: tisztán kulturális projektről van szó.
Ezt követően a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselő-testületi tagja felrótta Trifunak, hogy az AUR elnöke, George Simion washingtoni látogatása során egy Grönlandot az amerikai zászló színeiben ábrázoló tortát vágott fel.

Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Zárásként Paul Vociu szociáldemokrata párti alpolgármester leszögezte:
A vita az alábbi videón a 31. perctől kezdődően tekinthető meg.
A hivatalos ismertető szerint a PRINCIPATUS: Erdély, a dicsőségtől a hanyatlásig elnevezésű projekt két új állandó kiállítási tér létrehozásáról szól a fejedelmi palotában, amelyek
A történelmi utazás Bethlen Gábor uralkodásával kezdődik, I. és II. Rákóczi György időszakán át folytatódik, és Apafi Mihály korszakával zárul, így felvázolva az „aranykor” és a hanyatlás közötti időszakot.
A fejlesztés révén a látogatók modern, interaktív és élményszerű formában ismerkedhetnek meg történelmi örökségükkel.
A projekt célja a kiállítási technikák korszerűsítése, digitális tartalom létrehozása és eredeti, 17. századi múzeumi tárgyak beszerzése, amelyek növelik a történelmi bemutatás hitelességét és tudományos értékét.
Robert Roman menedzser egyébként elmondta: a projekt finanszírozására először a romániai Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához (AFCN) nyújtottak be pályázatot, de miután kétszer is elutasításba ütköztek, Budapesten pályáztak, ahonnan meg is kapták a támogatást.
Ahonnan közel 150 évig kormányozták az országot
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után 2024 februárjában adták át, de a felújítás folytatódik.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
Büntetőeljárás indult azt követően, hogy egy Srí Lanka-i ételfutárt állítása szerint bántalmazott egy biztonsági őr az aradi kórház udvarán. A futár felesége szerint a rendőrök megpróbálták lebeszélni a sértettet arról, hogy feljelentést tegyen.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Jól haladnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal Egeres és Kolozsvár közötti szakaszán a felújítással, a munkálatok több mint 70 százaléka elkészült – közölte Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Egy német turistát harapott meg egy medve a Transzfogarasi út közelében, Arefu térségében. A nő megsérült, kórházba szállították. A hatóságok szerint az elmúlt hetekben több hasonló incidens is történt a medvék által sűrűn látogatott környéken.
1 hozzászólás