
Rögeszme. Az AUR helyi képviselőjének Erdély elvesztése jutott eszébe egy, a gyulafehérvári fejedelmi palotának biztosított budapesti támogatás miatt
Fotó: Regiocentru.ro
Vitává fajult a gyulafehérvári helyi közgyűlésben csütörtökön egy, a magyar kormány által a várban található fejedelmi palota számára megítélt támogatás.
2026. január 30., 12:312026. január 30., 12:31
A vitát a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik képviselője robbantotta ki, aki egy adott pillanatban már Erdély elvesztését vizionálta a támogatás miatt.
A helyi Alba24 portál beszámolója szerint a gyulafehérvári képviselő-testület csütörtöki ülésén egy, a Bethlen Gábor Alapkezelő által megítélt, 11 millió forintos (28 450 euró) támogatás verte ki a biztosítékot.
Miután az intézmény menedzsere, Robert Roman ismertette a terveket, Mircea Trufu, az AUR közgyűlési tagja szólalt fel, és Erdély-féltó szónoklatba fogott.
A szélsőséges politikus a jobbágyok állítólagos nehéz sorsáról szónokolt a fejedelmek idejében, majd beszédét arra vitte ki, hogy
Válaszul Gabrel Pleșa polgármester egyrészt a fejedelmi palota jelentőségéről beszélt, majd megjegyezte, hogy azt európai támogatásból újították fel, majd Erdély népességéről beszélt a fejedelmek korában.
Hozzátette: Romániát nem Nyugatról, hanem Keletről fenyegeti veszély, Trifu pártja pedig Kelet felé orientálódik.
Majd leszögezte: tisztán kulturális projektről van szó.
Ezt követően a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselő-testületi tagja felrótta Trifunak, hogy az AUR elnöke, George Simion washingtoni látogatása során egy Grönlandot az amerikai zászló színeiben ábrázoló tortát vágott fel.

Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Zárásként Paul Vociu szociáldemokrata párti alpolgármester leszögezte:
A vita az alábbi videón a 31. perctől kezdődően tekinthető meg.
A hivatalos ismertető szerint a PRINCIPATUS: Erdély, a dicsőségtől a hanyatlásig elnevezésű projekt két új állandó kiállítási tér létrehozásáról szól a fejedelmi palotában, amelyek
A történelmi utazás Bethlen Gábor uralkodásával kezdődik, I. és II. Rákóczi György időszakán át folytatódik, és Apafi Mihály korszakával zárul, így felvázolva az „aranykor” és a hanyatlás közötti időszakot.
A fejlesztés révén a látogatók modern, interaktív és élményszerű formában ismerkedhetnek meg történelmi örökségükkel.
A projekt célja a kiállítási technikák korszerűsítése, digitális tartalom létrehozása és eredeti, 17. századi múzeumi tárgyak beszerzése, amelyek növelik a történelmi bemutatás hitelességét és tudományos értékét.
Robert Roman menedzser egyébként elmondta: a projekt finanszírozására először a romániai Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához (AFCN) nyújtottak be pályázatot, de miután kétszer is elutasításba ütköztek, Budapesten pályáztak, ahonnan meg is kapták a támogatást.
Ahonnan közel 150 évig kormányozták az országot
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után 2024 februárjában adták át, de a felújítás folytatódik.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
1 hozzászólás