Rögeszme. Az AUR helyi képviselőjének Erdély elvesztése jutott eszébe egy, a gyulafehérvári fejedelmi palotának biztosított budapesti támogatás miatt
Fotó: Regiocentru.ro
Vitává fajult a gyulafehérvári helyi közgyűlésben csütörtökön egy, a magyar kormány által a várban található fejedelmi palota számára megítélt támogatás.
2026. január 30., 12:312026. január 30., 12:31
A vitát a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik képviselője robbantotta ki, aki egy adott pillanatban már Erdély elvesztését vizionálta a támogatás miatt.
A helyi Alba24 portál beszámolója szerint a gyulafehérvári képviselő-testület csütörtöki ülésén egy, a Bethlen Gábor Alapkezelő által megítélt, 11 millió forintos (28 450 euró) támogatás verte ki a biztosítékot.
Miután az intézmény menedzsere, Robert Roman ismertette a terveket, Mircea Trufu, az AUR közgyűlési tagja szólalt fel, és Erdély-féltó szónoklatba fogott.
A szélsőséges politikus a jobbágyok állítólagos nehéz sorsáról szónokolt a fejedelmek idejében, majd beszédét arra vitte ki, hogy
Válaszul Gabrel Pleșa polgármester egyrészt a fejedelmi palota jelentőségéről beszélt, majd megjegyezte, hogy azt európai támogatásból újították fel, majd Erdély népességéről beszélt a fejedelmek korában.
Hozzátette: Romániát nem Nyugatról, hanem Keletről fenyegeti veszély, Trifu pártja pedig Kelet felé orientálódik.
Majd leszögezte: tisztán kulturális projektről van szó.
Ezt követően a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselő-testületi tagja felrótta Trifunak, hogy az AUR elnöke, George Simion washingtoni látogatása során egy Grönlandot az amerikai zászló színeiben ábrázoló tortát vágott fel.
Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
Zárásként Paul Vociu szociáldemokrata párti alpolgármester leszögezte:
A vita az alábbi videón a 31. perctől kezdődően tekinthető meg.
A hivatalos ismertető szerint a PRINCIPATUS: Erdély, a dicsőségtől a hanyatlásig elnevezésű projekt két új állandó kiállítási tér létrehozásáról szól a fejedelmi palotában, amelyek
A történelmi utazás Bethlen Gábor uralkodásával kezdődik, I. és II. Rákóczi György időszakán át folytatódik, és Apafi Mihály korszakával zárul, így felvázolva az „aranykor” és a hanyatlás közötti időszakot.
A fejlesztés révén a látogatók modern, interaktív és élményszerű formában ismerkedhetnek meg történelmi örökségükkel.
A projekt célja a kiállítási technikák korszerűsítése, digitális tartalom létrehozása és eredeti, 17. századi múzeumi tárgyak beszerzése, amelyek növelik a történelmi bemutatás hitelességét és tudományos értékét.
Robert Roman menedzser egyébként elmondta: a projekt finanszírozására először a romániai Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához (AFCN) nyújtottak be pályázatot, de miután kétszer is elutasításba ütköztek, Budapesten pályáztak, ahonnan meg is kapták a támogatást.
Ahonnan közel 150 évig kormányozták az országot
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után 2024 februárjában adták át, de a felújítás folytatódik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos károkat okoznak a túlszaporodott aranysakálok Arad megyében az őz-, dámvad- és vadnyúlállományban – hívta fel a figyelmet a vadász- és sporthorgász egyesület. A szervezet szerint a mezei vadállomány közel felére csökkent.
Zajlanak a munkálatok az alagútfúrók indítóaknájánál Szászfenesen, a majdani kolozsvári metró nyugati végénél: elkészült 86 műanyag cölöp, amelyek a fúrópajzs várva várt behatolását segítik elő.
Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Életét vesztette egy 58 éves nő csütörtök reggel, miután Beszterce területén egy vasúti átjárón elgázolta egy vonat – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Az iráni háború miatt számos romániai turista kénytelen lemondani Közel-Keletre tervezett utazását. Kelemen Barna turisztikai szakemberrel beszélgettünk a visszamondásokról, alternatív úti célokról és arról, hogyan hat a háború a térség idegenforgalmára.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Az időjárási körülmények javulásával a munkagépek ismét dolgoznak A király útja építésén, a Marospetres községtől a Hunyad megyei határig tartó szakaszon.
Havonta 20 ezerszer hajtottak át a piroson felelőtlen sofőrök egyetlen városban a közúti kamerák felvételei szerint, amelyek eddig csak „figyeltek”, mostantól azonban élesben is bevetik őket a bírságosztó e-Sigur rendszer beüzemelésével.
Alfred Simonis megyei tanácselnök közölte: elrendelte a Temesvár belvárosában található ingatlan kisajátítását és az Intercenter vállalat felszámolását.
A Kolozsvár közeli Magyarlétán helyezik örök nyugalomra Mihai Alettát, akit a járdán gázolt halálra egy személygépkocsi a kincses város központjában hétfőn. A szörnyű baleset mélyen megdöbbentette a lakosságot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás