A gyulafehérvári fejedelmi palota felújításra váró B-szárnya
Fotó: Regiocentru.ro
A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel európai uniós támogatással a tavaly átadott főépület után. Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító gyulafehérvári ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
2025. augusztus 04., 20:212025. augusztus 04., 20:21
A felújítandó épületszárny a már restaurált, tavaly átadott főépülettel szomszédos, korszerűsítése után multifunkcionális tereket alakítanak ki benne – jelentette az Agerpres hírügynökség a projektről tartott hétfői sajtótájékoztatóról tudósítva. A sajtóeseményen Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester, Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség vezetője és Robert Roman, az épületegyüttes már felújított szárnyában kialakított Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum igazgatója vett részt.
Mint elhangzott, a felújítandó szárny 19. századi, de korábbi falmaradványokat is tartalmaz. A kivitelezési tendert meghirdették, a szerződést ősszel írnák alá, míg a munkálatokkal 2028 őszére kellene elkészülni. Mint arról korábban beszámoltunk, a projekt értéke 7,3 millió euró, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás és mintegy 800 ezer euró az önrész. A 3700 négyzetméteres alapterületű ingatlan restaurálása után kulturális és oktatási célú rendezvényeknek adna helyet.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
A felújítás strukturális, funkcionális és műemlékvédelmi beavatkozásokat is magába foglal, a kőelemek restaurálása mellett a belső terek kialakítására és berendezésére is kiterjed, tiszteletben tartva az ingatlan műemlék jellegét.
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Fotó: Regiocentru.ro
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után tavaly februárban adták át. A munkálatokat vezető Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember akkor az MTI-nek úgy értékelt: az épületszárny felújítása, a gyulafehérvári vár rehabilitációja példaértékű Erdélyben, és reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!