A gyulafehérvári fejedelmi palota felújításra váró B-szárnya
Fotó: Regiocentru.ro
A gyulafehérvári fejedelmi palota újabb épületszárnyát újítják fel európai uniós támogatással a tavaly átadott főépület után. Az Erdélyi Fejedelemség központjának számító gyulafehérvári ingatlanegyüttes épületszárnyát 7,3 millió euróból restaurálják.
2025. augusztus 04., 20:212025. augusztus 04., 20:21
A felújítandó épületszárny a már restaurált, tavaly átadott főépülettel szomszédos, korszerűsítése után multifunkcionális tereket alakítanak ki benne – jelentette az Agerpres hírügynökség a projektről tartott hétfői sajtótájékoztatóról tudósítva. A sajtóeseményen Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester, Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség vezetője és Robert Roman, az épületegyüttes már felújított szárnyában kialakított Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum igazgatója vett részt.
Mint elhangzott, a felújítandó szárny 19. századi, de korábbi falmaradványokat is tartalmaz. A kivitelezési tendert meghirdették, a szerződést ősszel írnák alá, míg a munkálatokkal 2028 őszére kellene elkészülni. Mint arról korábban beszámoltunk, a projekt értéke 7,3 millió euró, ennek nagy része vissza nem térítendő uniós támogatás és mintegy 800 ezer euró az önrész. A 3700 négyzetméteres alapterületű ingatlan restaurálása után kulturális és oktatási célú rendezvényeknek adna helyet.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
A felújítás strukturális, funkcionális és műemlékvédelmi beavatkozásokat is magába foglal, a kőelemek restaurálása mellett a belső terek kialakítására és berendezésére is kiterjed, tiszteletben tartva az ingatlan műemlék jellegét.
A gyulafehérvári várban álló fejedelmi palota 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló ingatlanegyüttes a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló Erdélyi Fejedelemség tulajdonába került.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszaadták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Fotó: Regiocentru.ro
Az állami tulajdonban maradt épületegyüttes főépületét többéves restaurálás után tavaly februárban adták át. A munkálatokat vezető Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember akkor az MTI-nek úgy értékelt: az épületszárny felújítása, a gyulafehérvári vár rehabilitációja példaértékű Erdélyben, és reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!