Fotó: MTI
A Székelyföld autonómiája kapcsán elmondta, Magyarország támogatja a székelyeket céljaik elérésében, de nem avatkozhat bele Románia belügyeibe.
A köztársasági elnök székelyudvarhelyi látogatása során is hangsúlyozta: egy nemzetrész megmaradásának feltétele, hogy iskolái legyenek, hiszen csak így őrizheti meg nyelvét és kultúráját, de ugyanilyen fontos a lehető legigényesebb egyetemi képzés. Még akkor is – fűzte hozzá –, ha ez ellentétbe kerül azokkal a helyi igényekkel, amelyek szerint minden kis helyen legyen egyetemi kar. A helyi érzékenységtől függetlenül mindenképpen a minőségnek kell előtérbe kerülnie – mondta az elnök, kimondatlanul is a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemre és a Babeş– Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karaira utalva.
A keserű tapasztalatok között Sólyom László a fejletlen infrastruktúrát és a gazdasági elmaradottságot említette, és úgy vélte, az anyaországnak be kell avatkoznia ezen a téren. Elsősorban befektetőket kell hoznia a térségbe, ugyanakkor uniós tapasztalatát is meg kell osztania, például az uniós pályázatok benyújtása terén. Hozzátette, emellett a helyi elöljárók az anyaországgal való szellemi együttműködésre is számítanak.
Sólyom László tegnap a Gyimesekből érkezett Székelyudvarhelyre, vasárnap ellátogatott a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumba, valamint Gyimesbükkön találkozott a helybeli csángó gyerekekkel, szülőkkel, a helyi elöljárókkal. Az államfő a hajdani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, nemrég felújított őrházát is meglátogatta, amely jelenleg vasúttörténeti kiállításnak ad otthont. Szintén vasárnap az 1764-ben a madéfalvi veszedelem idején lemészárolt székelyeknek – a Mária Terézia uralkodása alatt a császári-királyi katonaság által elkövetett vérontás áldozatainak – állított emlékműnél koszorúzott.
Látogatása során kifejtette: a magyarság egészét a sokféleség jellemzi, Székelyföldnek sajátosak a gondjai, mint ahogyan más és más gondokkal küszködik a kárpátaljai, a bácskai vagy a bánsági magyarság is. „Magyarországon is belátják, hogy Erdély nem egy néprajzi múzeum, nem egy skanzen, itt van egy élő hatalmas nemzetrész” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
A magyar államfő székelyudavarhelyi látogatása után Nyárádszeredában tartott rövid megállót, majd Marosvásárhelyre utazott, ahonnan menetrendszeri repülőjárattal délután visszautazott Budapestre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok