
Fotó: Gecse Noémi
Soós Sándort, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei elnökét is megbírságolta a csendőrség a március 15-ei kolozsvári Erdély-zászlós incidens kapcsán. Az alakulat megóvja a jegyzőkönyvet, ugyanakkor az ügy tisztázására szólította a felvonulást szervező RMDSZ-t.
2017. március 23., 17:132017. március 23., 17:13
2017. március 23., 17:392017. március 23., 17:39
A néppárt sajtóirodájának csütörtöki közleménye szerint Soósnak március 23-án kézbesítették azt a március 15-én kiállított jegyzőkönyvet, mely szerint az EMNP Kolozs megyei elnöke az ünnepi felvonuláson megsértette az 1991/60-as számú törvény 26. cikkely első bekezdésének f. pontját. Mindezt a politikus a csendőrség szerint azzal merítette ki, hogy a szervezők felszólítása ellenére sem hagyta el a rendezvény helyszínét.
Mindezek értelmében a politikust 500 lejes bírsággal sújtották. Az EMNP által közzétett jegyzőkönyv egyébként név szerint, feljelentőként említi Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökét, ugyanakkor meg sem említi az Erdély-zászlót, mint kifogásolt jelképet.
Mint ismert, a csendőrség négy, Erdély-zászlóval felvonuló személyt igazoltatott és bírságolt meg a március 15-i kolozsvári megemlékezés és ünnepség alkalmával, köztük Fancsali Ernőt, az EMNP kolozsvári elnökét. A rendvédelmi szerv később tagadta, hogy az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a résztvevőket, azt állítva: azért büntettek, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét. Ennek kapcsán Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek kifogása lenne az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget.
A parlamenti képviselő elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. A felvonuláson is a csendőrség kérte Czirmaytól, hogy szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
Csütörtöki közleményében a néppárt Kolozs megyei szervezete közölte, nem kételkedik abban, hogy a csendőrség akarattal szított feszültséget a szervezők és a résztvevők között. A szervezet bejelentette, a kiállított jegyzőkönyvek elleni fellebbezést követően törvényszéki keresetet nyújt be a csendőrség ellen az alkotmányos jogok megsértése miatt. Ugyanakkor az EMNP elvárja a március 15-i rendezvény szervezését ellátó RMDSZ-től, hogy mutassa be a március 14-én a csendőrséggel tartott egyeztető gyűlés jegyzőkönyvét, amelyben a csendőrség felszólítja az RMDSZ-t az Erdély-zászló használatának tiltására. A néppárt arra szólítja a szövetséget, mutassa be a március 15-e után a csendőrségnek leadott tiltakozását, amelyben hazugsággal vádolja a rendvédelmi szervet.
„Adják törvényszékre a csendőrséget, amiért megsértették a résztvevő ünneplők jogait. Kérjenek nyilvánosan bocsánatot a kolozsvári magyarságtól, amiért szervezési mulasztások miatt nem megfelelő keretek között zajlott le nemzeti ünnepünk\" – követeli még közleményében a néppárt. Nemrég egyébként az EMNP és az RMDSZ Kolozs megyei vezetői közösen juttatták el petíciójukat a román belügyminiszterhez, magyarázatot kérve a csendőrség intézkedésére és az Erdély-zászló üldözésének jogalapjára.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.