
Fotó: Kristó Róbert
2012. január 17., 09:432012. január 17., 09:43
„Az eredeti tervhez képest sokat késett a beruházás, de nem a részvényesek, hanem a román törvénykezés vontatottsága miatt. A 2008 novemberében megjelent 220-as számú törvény szabályozta a zöldenergia kötelező átvételi rendszerét – azok a cégek, amelyek ilyen módon állítanak elő energiát, úgynevezett zöldkártyát kapnak, és a fosszilis tüzelőanyagból energiát előállító cégeknek a forgalmazott mennyiség 15 százalékát ezek felhasználásával kell biztosítaniuk. Egy ilyen erőmű nem jövedelmező, ha nincs premizálási rendszer. A jelzett törvényt nem alkalmazták, hanem kihoztak egy hazai változatot, aztán 2010-ben megjelent egy 139-es számú törvény, amelyet szintén nem alkalmaztak. Egy évvel később ismét elővették a 220-as törvényt, amelynek végleges változata tavaly ősszel jelent meg uniós jóváhagyás után, és novembertől alkalmazzák” – elevenítette fel a történteket Benkő Sándor, a beruházásban érdekelt olasz többségi tulajdonú, Romániában bejegyzett cég igazgatója. A vállalkozásban a város is 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, az erről szóló megállapodást még 2008-ban kötötték meg.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a cég Csíkszereda nyugati ipari övezetében, a Rét utcában vásárolt területet, ahol 2010-ben el is kezdődött az alapozás: 28 alappillért megöntöttek, aztán elmaradt a folytatás. Ez a helyszín tűnt a legmegfelelőbbnek, mert az erőmű ellátásához szükséges nehézgépjármű-forgalom nem a városon halad át, emellett közel van a magasfeszültségű elektromos hálózat, ami lehetővé teszi az itt előállított áram eljuttatását az országos rendszerbe.
Az sem mellékes, hogy ipari létesítmények is vannak a közelben, amelyeknek hőenergiát adhat el az erőmű. „Nincs akadálya a folytatásnak, az összes szükséges engedély megvan. Várhatóan ebben az évben a munka nagy része elkészül, jövőre már üzembe is lehet helyezni” – nyilatkozta most Benkő.
A létesítmény óránként kilenc megawatt hőenergia és hét megawatt elektromos energia előállítására lesz képes. Fő terméke az elektromos áram lesz, de a hőenergiát gőz vagy víz formájában szintén értékesítenie kell.
Mint megtudtuk, erről ipari felhasználókkal is tárgyalnak, de egyik jelentős haszonélvezője lehet a város is. „Csúcsidőszakban a város hőenergia-szükséglete 12 megawatt – bár az igény azóta csökkent a távhőről történt leválások miatt. Az itt előállított hőenergia a jelenleginél jóval kedvezőbb áron juthat el a város mélyebben fekvő negyedeibe” – magyarázta az igazgató. Kérdésünkre Ráduly Róbert Kálmán polgármester megerősítette, a város számít erre a beruházásra, mert olcsóbb hőenergiához jutna. „Mindig is kerestünk egy alternatívát a gázra. Ha a jelenlegi 90 eurós előállítási ár helyett a szerződésben szereplő 35 eurós áron kapnánk meg a hőenergiát, az nagy segítséget jelentene” – vallja az elöljáró.
Kovács Attila
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.