
A szőlő- illetve a gyümölcstermesztés múltjáról, az ehhez kötődő szokásokról, hagyományokról, valamint a szatmári térség jövőbeni lehetőségeiről tárgyaltak az Európai Kulturális Örökség Napja alkalmából Avasújvárosban.
2013. szeptember 25., 19:262013. szeptember 25., 19:26
2013. szeptember 25., 19:272013. szeptember 25., 19:27
A helyi önkormányzat támogatásával a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, az Avas Múzeuma, illetve a Szatmár Megyei Múzeum szakértői tartottak előadásokat. Amint azt George Vulturescu, a megyei művelődési igazgatóság vezetője elmondta, európai szinten egységes tematika köré szervezik az örökség napi rendezvényeket, így számos országban foglalkoznak ez alkalommal a gyümölcs- és a szőlőtermesztéssel kapcsolatos hagyományokkal, kulturális és tárgyi értékekkel, keresve ezek megőrzésének módozatait.
Amint elhangzott, azért választották az avas vidékét a rendezvények helyszínéül, mert itt még nagy területeken folyik gyümölcstermesztés, a szőlészet terén pedig egy valódi kuriózumnak ad otthont a térség: ide szorult ugyanis vissza a hagyományos erdélyi szőlőfajtának számító bakator. Amint Ludróczki Sándor avasújvárosi polgármester, bortermelő kifejtette: az elmúlt 10 évben nagy hangsúlyt fektettek a fajta megmentésére, melyet egyrészt helyben szaporítanak, másrészt pedig küldenek vesszőket a Nagyenyed mellett levő Csombordon kialakított szőlészeti kutatóállomásra, ahonnan ellenálló oltványként kapják őket vissza. Kiss Imola, a művelődési igazgatóság munkatársa a történelmi Szatmár szőlészeti és gyümölcstermesztési hagyományait foglalta össze,
Tóth Zoltán, a megyei múzeum munkatársa a térségbeli pinceépítési hagyományokról beszélt, kollégája, Lobonţ Puşcaş Mara pedig a témához kapcsolódó népszokásokról tartott előadást. Ioan Cioltean, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője a jövő lehetőségeiről beszélt. Bevezetőjében emlékeztetett: a rendszerváltást követően az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy kiterjedésű szőlősei szinte mind tönkrementek.
A helyzet az utóbbi 4-5 évben kezdett javulni, EU-s támogatással ugyanis több, mint 400 hektár nemes szőlőt telepítettek újra Szatmár megyében. Elmondta: a gyümölcstermesztés terén is hamarosan elérhetőek lesznek telepítési támogatások, azonban figyelmeztetett arra, hogy nem éri majd meg gyümölcsöt termeszteni, ha feldolgozók nem fejlesztenek ezzel párhuzamosan, mivel jelenleg például mindössze 30-50 baniért vásárolják fel a kereskedők az almát, de a többi gyümölcsnek is elfogadhatatlanul alacsony az ára.
Mint elhangzott, a szőlőtermesztés fellendülőben van megyénkben.
A rendszerváltást követően majdnem kipusztultak az ültetvények, azonban az EU által finanszírozott visszatelepítési programnak köszönhetően az utóbbi években több mint 400 hektárnyit ültettek. Elmondta: hamarosan a gyümölcs-visszatelepítők számára is lesznek majd elérhető források, azonban figyelmeztetett arra is, hogy nem lesz érdemes ültetni, amennyiben ezzel párhuzamosan nem épülnek feldolgozók, mert a termelők jelenleg is aprópénzért tudják csak eladni a portékájukat.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
szóljon hozzá!