
Fotó: Archív
2012. február 17., 10:532012. február 17., 10:53
„Fontos, hogy a verespataki beruházás a nemzeti érdeket, valamit a régió fejlődését szolgálja. Mindezt úgy, hogy a bányaprojekt szerződését a nyilvánosság elé kell tárni. Véleményünk szerint ezek a feltételek nincsenek biztosítva, ezért úgy gondoljuk, a miniszterelnök sürgősen meg kell hogy akadályozza ezt a káros folyamatot – tartozik ezzel az ország lakóinak” – olvasható a nyílt levélben, melyet a svéd Marita Ulvskog, a spanyol Ines Ayala Sender és a német Gerald Hafner is aláírt.
Az EP-képviselők szerint a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat bányatervének számos hosszú távú kockázata van, a kitermelést követően pedig az esetleges gondok elhárításáért kizárólag a román állam kell hogy feleljen. A miniszterelnöknek címzett levélben a parlamenti képviselők azt kérik továbbá, hogy a kormány hozzon létre egy független testületet, amely romániai és külföldi szakértők véleményének, a hasonló jellegű beruházások hatásának figyelembevételével mondjon véleményt a ciánalapú bányanyitás folyamatáról.
A politikusok jelezték, azért fordultak az új miniszterelnökhöz, mert a Boc-kormány idején sem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, sem a Román Tudományos Akadémia, sem a műemlékvédelmi világszervezet felhívását nem vették figyelembe. Amint arról korábban beszámoltunk, a környezetvédelmi minisztérium az elmúlt hónapban jelezte: csak a legszigorúbb követelmények betartása mellett ajánlja a terv engedélyeztetését. A tárca közölte, a minisztérium többször felhívta az RMGC figyelmét arra, hogy két fontos követelménynek kell eleget tennie: a cianid százalékát olyan szintre kell csökkentenie, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, amint azt a svédországi gyakorlat is mutatja, és a kitermelés első éveiben biztosítania kell a pénzt a környék élőhelyeinek helyreállítására.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.