
Folyamatos egyeztetésre és egy új, szigorúbb törvényre is szükség lenne a vadkárok megelőzése és a gazdák kártalanítása érdekében – hívta fel a figyelmet Csíkszeredában Tánczos Barna szenátor.
2013. június 24., 23:432013. június 24., 23:43
2013. június 24., 23:462013. június 24., 23:46
Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) főfelügyelő-helyettese elmondta, az intézményük hatáskörébe tartozó megyék közül Hargita és Kovászna megyében történik a legtöbb vadkár. Hiányolta, hogy nincs adatbázisuk a vadászterületeken élő vadállományról, és elmondta, az utóbbi időben lelassult a kártalanítási folyamat is.
Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint tavaly 152 esetben készült jegyzőkönyv vadkárokról, idén pedig a gazdák 40 esetet jeleztek. Hozzátette, Tusnádfürdőről egy anyamedvét és egy bocsot szállítottak el nemrég lakatlan területre, de ugyanazon az éjszakán még három medve járt be a fürdővárosba. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója szerint a jelenlegi törvények szerint a vadak okozta károk megtérítését túlságosan bonyolult eljárás előzi meg, a kárbecslésnél pedig a mezőgazdasági szakemberek nem lehetnek benne a felmérést végző bizottságokban. A vadásztársulatok képviselői szerint a kilövési kvóta miatt ők sem tehetnek többet a vadkárok enyhítése érdekében.
Amint arról beszámoltunk, Csíkszentkirálytól Csíkszentsimonig villanypásztort telepítenek a szántóföldekre vaddisznók és a medvék okozta károk megelőzésére. A nyolc kilométer hosszan kiépíthető villanypásztor és a hozzá tartozó két táptelep felállítási költségei felének fedezésére tavaly pályázott a Hargita Megyei Tanács vidékfejlesztési egyesületénél a közel 63 ezer hektárnyi vadászterület felett rendelkező Kakukk Tulajdonosi Társulás. A szükséges összeg másik felét a Csíkszeredai Sporthorgász- és Vadászegyesület biztosította.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!