2012. január 25., 13:432012. január 25., 13:43
„Az összevonás valóban ellentmond az európai szellemiségnek és gyakorlatnak. Az európai parlamenti választásokat is azért rendezik meg külön időpontban, hogy a kampányban az európai, ne pedig a belpolitikai témák domináljanak” – szögezte le Toró T. Tibor a Krónikának nyilatkozva annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság szerdán alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a választások összevonását.
Álláspontja szerint a választások egyszerre történő megrendezése erős demokráciadeficit-generáló tényező lett volna, mivel az egyik elnyomta volna a másikat. Toró szerint ugyanis a nagyobb érdeklődésre számot tartó országos parlamenti választások elnyomták volna a helyi témákat a kampány során, ennek nyomán pedig gyengült volna a helyi autonómia. A politikus szerint az intézkedés már csak azért sem volt jó, mert jelentősen átrajzolta volna a politikai erővonalakat, márpedig egy ilyen horderejű döntést nem egy szűk többségnek kell ráerőltetnie a társadalomra, hanem széles körű egyeztetést kell folytatni róla.
Annak kapcsán, hogy a szerdai ítélet kedvező lehet az EMNP számára, hiszen így lehetőséget biztosít az erőfelmérésre az önkormányzati választásokon, és az ott megszerzett voksok arányának ismeretében lehetne leülni az RMDSZ-szel és a többi alakulattal az esetleges együttműködésről tárgyalni a parlamenti választások előtt, Toró elmondta, az általa vezetett párt elvből utasította el az összevonást, nem csupán emiatt, hiszen egy friss párt számára tulajdonképpen a későbbi választások lennének kedvezőek, lévén, hogy addig jobb eredményeket tud elérni a pártszervezés terén.
„Mérjük fel az erőket ott, ahol fel lehet mérni: a tömbben, a Székelyföldön és a Partiumban, ahol a magyarság számaránya ezt lehetővé teszi. Az önkormányzati választásokon is vannak olyan helyszínek, ahol együtt kell működni. Ezért most újra kell kezdeni a diskurzust erről, a Néppártban megvan a hajlandóság a tárgyalásra. A magyar közösségnek legjobb döntést szeretnénk meghozni a többi politikai szereplővel együtt, de arra is készen állunk, hogy az általunk elérhető legjobb embereket állítva versenybe rpróbáljunk minél jobb eredményt elérni” – fejtette ki a Krónika kérdésére Toró T. Tibor.
Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője a Krónikának kifejtette, az indoklásban foglaltak függvényében többféle kimenetele is lehet az ügynek. Ha lényegi kérdést utasítottak el, ami a törvény alapvető elemeit érinti – például leszögezik, hogy a helyhatósági választásokat nem lehet kitolni –, akkor nem lehet novemberben önkormányzati választás. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy egy időben tartsák meg a két voksolást, tehát a kormány esetleges lemondása esetén lehetne előre hozott parlamenti és helyhatósági választásokat rendezni egyszerre.
Ha viszont azt mondják ki, hogy nem lehet összevonni a választásokat, akkor azokat mindenképpen külön kell megrendezni.
„Ha más jellegű kifogásaik vannak, akkor a törvény visszakerül a parlamentbe, legkésőbb március közepéig módosítjuk a kifogásolt cikkelyeket, és mégiscsak összevont választásokat tartunk novemberben” – mutatott rá Márton. Magánvéleményként kifejtette ugyanakkor, hogy vélhetően júniusban önkormányzati választások lesznek Romániában.
A Krónika azon kérdésére, hogy az alkotmánybírósági ítélet presztízsveszteség-e a kormány számára, Márton kifejtette, „nem kimondottan a kormány tekintélyét növelő dolog”, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősít egy kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvényt, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ már az elején sem rajongott az összevonásért.
„Egyrészt azért fogadtuk el, mert biztosítottak arról, hogy nem alkotmányellenes – ez hamisnak bizonyult –, másrészt azért, mert a beleegyezésért cserében belementek, hogy az eddigi törvény alapján tartsuk meg az idei parlamenti választásokat” – mondta el Márton.
Máté András RMDSZ-képviselője az MTI-nek elmondta, a jogszabályt csak felelősségvállalással lehetne módosítani, ha ezt majd valóban lehetővé teszi az alkotmánybírósági indoklás, de hozzátette, hogy az RMDSZ nem támogatja ezt.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.