Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.
2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08
2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35
A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.
A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.
Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:
„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.
Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.
Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.
„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.
Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).
A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.
„Isten szolgája” – olvasható a domborművön
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!