Emlékhelyek létesítésével segítik elő a hittérítő szerzetes boldoggá avatását

emlékhelyek

Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08

2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35

A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.

Csaba testvér Kelemen Didák tudásszomját, a tanulás iránti elkötelezettségét, emberbaráti szeretetét emelte ki a szentbeszédben követendő példaként a mai ember számára.

A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:

szervezetük 30 éve azon dolgozik, hogy az 1683-ban Baksafalván – a mai Kézdialmáson – született Kelemen Didák életműve minél szélesebb körben ismert legyen, kultuszát Magyarországon és a határon túl is terjesszék.

„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.

Idézet
A boldoggá avatáshoz a posztulátor atyák szerint az szükséges, hogy a tisztelete élő legyen, minél több helyen emlegessék, ismerjék és terjesszék az életművét. Mi ezen dolgozunk, hogy ezt a szolgálatot teljesítsük, a boldoggá avatását azzal segítsük, hogy az életművét megismertetjük minél több helyen. Boldog vagyok, hogy az aradi Páduai Szent Antal-templomban is lett domborműve, melyhez hasonlót a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban is elhelyeztünk” – folytatta Várhelyi Krisztina.

Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.

Böjte Csaba a rendezvény végén érdeklődésünkre felhívta a figyelmet a néhai szerzetes kitartására.

„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.

Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).

Idézet
Szegeden templomot alapított, elindult Pest felé, és útban Miskolcon meglátta annak a vidéknek a nyomorúságát. Tudta, hogy a tudás, a tanulás teheti az embert gazdagabbá, emelheti ki abból a mélységes szegénységből, s ezért nemcsak templomokat, kolostorokat épített, hanem iskolákat hozott létre, s ezért benne mint pedagógust, mint ferences szerzetest, katolikus papot, olyan embert tisztelünk, akire fölnézhetünk. Jó, hogy népünknek vannak ilyen példaképei, akikre felnézhetünk” – folytatta Böjte Csaba.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen

Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen
2025. szeptember 01., hétfő

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni

Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni
2025. szeptember 01., hétfő

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött

Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött
2025. szeptember 01., hétfő

Önkéntes hegyimentő segített a Kolozs megyei buszbaleset sérültjein

Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.

Önkéntes hegyimentő segített a Kolozs megyei buszbaleset sérültjein
2025. szeptember 01., hétfő

Újabb xenofób megnyilvánulás: ezúttal Kolozsváron bántalmaztak egy bangladesi vendégmunkást

Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.

Újabb xenofób megnyilvánulás: ezúttal Kolozsváron bántalmaztak egy bangladesi vendégmunkást
2025. szeptember 01., hétfő

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében

Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében
2025. szeptember 01., hétfő

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata

Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata
2025. szeptember 01., hétfő

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet

Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet
2025. augusztus 31., vasárnap

Felborult egy autóbusz Kolozs megyében, tizenegyen megsérültek, egy ember meghalt

Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.

Felborult egy autóbusz Kolozs megyében, tizenegyen megsérültek, egy ember meghalt
2025. augusztus 31., vasárnap

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére

Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére