
Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.
2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08
2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35
A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.
A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.
Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:
„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.
Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.
Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.
„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.
Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).
A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.
„Isten szolgája” – olvasható a domborművön
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
szóljon hozzá!