Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.
2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08
2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35
A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.
A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.
Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:
„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.
Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.
Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.
„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.
Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).
A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.
„Isten szolgája” – olvasható a domborművön
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!