A közel három hónapos Borát egyelőre játékon keresztül készítik fel a keresési feladatokra
Fotó: marosvasarhelyiek.ro
Újabb négylábú taggal bővül a Maros megyei hegyimentő szolgálat: a két hónapos, energikus Bora hamarosan a régió egyik új keresőkutyája lehet. A felkészítése már megkezdődött, és ha minden a tervek szerint halad, két éven belül hivatalosan is szolgálatba állhat. A kis német juhászkutya kiképzéséről és a mentőkutyák munkájának kulisszatitkairól Kovács Zoltán Róbert, a Maros megyei hegyimentő szolgálat vezetője mesélt a Krónikának.
2025. június 22., 17:572025. június 22., 17:57
A Maros megyei hegyimentők új négylábú reménysége még csak alig múlt két hónapos, de már most megkezdődött – egyelőre játékok formájában – a felkészítése arra, hogy a jövőben emberéleteket mentsen. „Borát nem véletlenszerűen választottuk, az anyja és apja egyaránt mentőkutyák, a tenyésztőjük pedig egy hegyimentő kolléga, Zsolt barátom” – mesélte a Krónika érdeklődésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő szolgálat vezetője hozzátette, a kis német juhászkutya már a székelyudvarhelyi alomból célirányosan került kiválasztásra, hogy mentési feladatokra képezzék ki.
Tashoz – aki néhány napja sajnos elpusztult – hasonlóan Bora is családtag, hiszen a rendőrségnél megszokott módtól eltérően a hegyimentő szolgálatnál a kutyák nem szervezeti tulajdonúak, a hegyimentő maga választ kutyát, saját családtagként neveli és képezi, a szolgálat pedig befogadja, ha sikeresen teljesíti a vizsgát.
Kovács Zoltán Róbert és Tas kutyája
Fotó: Facebook/Kovács Zoltán Róbert
A kiképzés hosszú, körülbelül két éven át tartó folyamat, amely már egészen fiatal korban elkezdődik. „Bora még három hónapos sincs, de már most játékon keresztül készítjük fel őt a keresési feladatokra. Az első hónapokban az a cél, hogy a kutya játékért bármit megtegyen, így a mentés számára ösztönösen jutalomhoz vezető feladattá válik.
Ő nem érti, hogy éppen egy bajbajutott emberről van szó – számára a feladat a játék előszobája. Ezért van mindig a gazdánál a kutya kedvenc játéka, amit megkap, amikor megtalálja az eltűnt személyt” – magyarázta a marosvásárhelyi hegyimentő.
Mint kifejtette, a kiképzés nemcsak a keresési készségekre koncentrál. A kutyákat fokozatosan hozzászoktatják a különféle zajos, szokatlan környezetekhez: vízen való átkeléshez, járművekhez (quad, hómobil, helikopter), valamint más kutyák és mentők jelenlétéhez is. Ez a komplex tréning biztosítja, hogy a kutya éles bevetés során ne zavarodjon össze, és teljes figyelmét a feladatra összpontosítsa.
A kiképzés után Bora tíz ember munkáját is el tudja végezni kereséskor
Fotó: marosvasarhelyiek.ro
Kovács Zoltán Róbert szerint a mentőkutya egyik legfontosabb szerepe, hogy óriási területet képes átvizsgálni rövid idő alatt – olyat is, ahol az emberi szem vagy érzékelés kudarcot vall. „Ezek a keresések nemcsak arra alapozódnak, hogy a kutyának muszáj megtalálnia az eltűnt személyt, hanem arra is összpontosítunk, hogy
Egy erdőben például 5 méterenként helyezünk el egy-egy mentőt, hogy átfésüljék a területet. Egy kutya viszont egyszerre akár 100 méteres sávban is dolgozik, hiszen 50 méterre tőlünk jobbra és balra is érzékelni tudja a bajba jutott embert” – magyarázta a Maros megyei Salvamont Salvaspeo vezetője.
Tas, a mentőszolgálat nyugdíjba vonuló kutyája számos sikeres bevetésen vett részt
Fotó: Facebook/Kovács Zoltán Róbert
Mint kifejtette, a kutyák nemcsak gyorsak és hatékonyak, de rendkívül pontosak is. „Ha egy ember eszméletlenül fekszik a földön vagy bokor alatt, a kutya pontosan oda vezeti a gazdáját, és addig ugat, amíg oda nem ér. Az álló vagy járó embereket viszont nem jelzi – erre is külön ki van képezve” – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy
Tas számos sikeres bevetésen vett részt – főként eltűnt személyek keresésében, akik eltévedtek vagy bajba kerültek erdei, hegyvidéki területeken. „Volt egy másik keresőkutyája is a Maros megyei hegyimentő szolgálatnak, Néró, de ő sajnos tavaly elpusztult. Azonban Ferenc István kollégámnak már van egy új kutyája, Laki, aki a télen sikeresen levizsgázott és keresőkutyává vált. Most pedig Borán a sor, hogy felkészüljön, és a csapat tagjává váljon” – mondta Kovács Zoltán Róbert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!