2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
Romániában tavaly kezdtékmeg a fertőző fehérvérűségben szenvedő lovakleölését, értük az államelvileg kárpótlást fizet. Az államviszont hónapok múlva sem törleszti tartozását,ezért azok, akiknek még megvannak az állataik,egyre ellenségesebben viszonyulnak a betegségfelszámolását célzókormányprogramhoz. „A tavaly márciusban végzettszűrővizsgálatok alapján megállapították,hogy Romániában 16 ezer ló fertőzött,ebből 2750 a mi megyénkben – nyilatkozta a Krónikánakdr. Corneliu Ceicã, a Szatmár Megyei Állat-egészségügyiIgazgatóság vezetője. – Ez azt jelenti, hogy amegyében az állatok 17–18 százalékátkell elpusztítani, míg az országos átlagmindössze 5,5 százalék körüli. Mivezetjük a szomorú statisztikát.” Mivel alóállomány tetemes részét azAvasban tartják, ezért a leölési kampánynagyobb hangsúlyt kap a térségben. „Komolygondjaink vannak például Turc és Bikszádközségben, ahol nem hajlandók megengedni azállatorvosnak, hogy vérmintát vegyen a lovaktól,pedig minket évi két ellenőrzésre köteleza törvény – panaszolja az orvos. – Félnek,hogy kiderül: betegek az állataik. Nekünk viszontmuszáj évente kétszer felmérni azállományt, hogy lássuk, nem terjed-e továbba fertőző fehérvérűség.”
Amint a turci körzetiállatorvostól, dr. Tiberiu Maniþátólmegtudtuk, az emberek egy része azt sem engedi meg, hogy azoltásokat beadja a lovaiknak. A településről atavaly ősszel vittek másodízben lovakat a vágóhídra,és még senki sem kapta meg a kárpótlást.„Szatmár megyében az én körzetemben van alegtöbb ló, és a 926 állatból 171beteg – részletezte az állatorvos. – Eddig 27 lovatvittek a vágóhídra, és senki nem kaptamég meg a pénzét. A gazdák dühösek,és nem értik meg, hogy nem az orvos a felelős ahelyzetért, hanem a mezőgazdasági igazgatóságkésik a kifizetésekkel.”
MészárosJúlia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Látogatottsági adatok