2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
Romániában tavaly kezdtékmeg a fertőző fehérvérűségben szenvedő lovakleölését, értük az államelvileg kárpótlást fizet. Az államviszont hónapok múlva sem törleszti tartozását,ezért azok, akiknek még megvannak az állataik,egyre ellenségesebben viszonyulnak a betegségfelszámolását célzókormányprogramhoz. „A tavaly márciusban végzettszűrővizsgálatok alapján megállapították,hogy Romániában 16 ezer ló fertőzött,ebből 2750 a mi megyénkben – nyilatkozta a Krónikánakdr. Corneliu Ceicã, a Szatmár Megyei Állat-egészségügyiIgazgatóság vezetője. – Ez azt jelenti, hogy amegyében az állatok 17–18 százalékátkell elpusztítani, míg az országos átlagmindössze 5,5 százalék körüli. Mivezetjük a szomorú statisztikát.” Mivel alóállomány tetemes részét azAvasban tartják, ezért a leölési kampánynagyobb hangsúlyt kap a térségben. „Komolygondjaink vannak például Turc és Bikszádközségben, ahol nem hajlandók megengedni azállatorvosnak, hogy vérmintát vegyen a lovaktól,pedig minket évi két ellenőrzésre köteleza törvény – panaszolja az orvos. – Félnek,hogy kiderül: betegek az állataik. Nekünk viszontmuszáj évente kétszer felmérni azállományt, hogy lássuk, nem terjed-e továbba fertőző fehérvérűség.”
Amint a turci körzetiállatorvostól, dr. Tiberiu Maniþátólmegtudtuk, az emberek egy része azt sem engedi meg, hogy azoltásokat beadja a lovaiknak. A településről atavaly ősszel vittek másodízben lovakat a vágóhídra,és még senki sem kapta meg a kárpótlást.„Szatmár megyében az én körzetemben van alegtöbb ló, és a 926 állatból 171beteg – részletezte az állatorvos. – Eddig 27 lovatvittek a vágóhídra, és senki nem kaptamég meg a pénzét. A gazdák dühösek,és nem értik meg, hogy nem az orvos a felelős ahelyzetért, hanem a mezőgazdasági igazgatóságkésik a kifizetésekkel.”
MészárosJúlia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok