2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
Romániában tavaly kezdtékmeg a fertőző fehérvérűségben szenvedő lovakleölését, értük az államelvileg kárpótlást fizet. Az államviszont hónapok múlva sem törleszti tartozását,ezért azok, akiknek még megvannak az állataik,egyre ellenségesebben viszonyulnak a betegségfelszámolását célzókormányprogramhoz. „A tavaly márciusban végzettszűrővizsgálatok alapján megállapították,hogy Romániában 16 ezer ló fertőzött,ebből 2750 a mi megyénkben – nyilatkozta a Krónikánakdr. Corneliu Ceicã, a Szatmár Megyei Állat-egészségügyiIgazgatóság vezetője. – Ez azt jelenti, hogy amegyében az állatok 17–18 százalékátkell elpusztítani, míg az országos átlagmindössze 5,5 százalék körüli. Mivezetjük a szomorú statisztikát.” Mivel alóállomány tetemes részét azAvasban tartják, ezért a leölési kampánynagyobb hangsúlyt kap a térségben. „Komolygondjaink vannak például Turc és Bikszádközségben, ahol nem hajlandók megengedni azállatorvosnak, hogy vérmintát vegyen a lovaktól,pedig minket évi két ellenőrzésre köteleza törvény – panaszolja az orvos. – Félnek,hogy kiderül: betegek az állataik. Nekünk viszontmuszáj évente kétszer felmérni azállományt, hogy lássuk, nem terjed-e továbba fertőző fehérvérűség.”
Amint a turci körzetiállatorvostól, dr. Tiberiu Maniþátólmegtudtuk, az emberek egy része azt sem engedi meg, hogy azoltásokat beadja a lovaiknak. A településről atavaly ősszel vittek másodízben lovakat a vágóhídra,és még senki sem kapta meg a kárpótlást.„Szatmár megyében az én körzetemben van alegtöbb ló, és a 926 állatból 171beteg – részletezte az állatorvos. – Eddig 27 lovatvittek a vágóhídra, és senki nem kaptamég meg a pénzét. A gazdák dühösek,és nem értik meg, hogy nem az orvos a felelős ahelyzetért, hanem a mezőgazdasági igazgatóságkésik a kifizetésekkel.”
MészárosJúlia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok