2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
Romániában tavaly kezdtékmeg a fertőző fehérvérűségben szenvedő lovakleölését, értük az államelvileg kárpótlást fizet. Az államviszont hónapok múlva sem törleszti tartozását,ezért azok, akiknek még megvannak az állataik,egyre ellenségesebben viszonyulnak a betegségfelszámolását célzókormányprogramhoz. „A tavaly márciusban végzettszűrővizsgálatok alapján megállapították,hogy Romániában 16 ezer ló fertőzött,ebből 2750 a mi megyénkben – nyilatkozta a Krónikánakdr. Corneliu Ceicã, a Szatmár Megyei Állat-egészségügyiIgazgatóság vezetője. – Ez azt jelenti, hogy amegyében az állatok 17–18 százalékátkell elpusztítani, míg az országos átlagmindössze 5,5 százalék körüli. Mivezetjük a szomorú statisztikát.” Mivel alóállomány tetemes részét azAvasban tartják, ezért a leölési kampánynagyobb hangsúlyt kap a térségben. „Komolygondjaink vannak például Turc és Bikszádközségben, ahol nem hajlandók megengedni azállatorvosnak, hogy vérmintát vegyen a lovaktól,pedig minket évi két ellenőrzésre köteleza törvény – panaszolja az orvos. – Félnek,hogy kiderül: betegek az állataik. Nekünk viszontmuszáj évente kétszer felmérni azállományt, hogy lássuk, nem terjed-e továbba fertőző fehérvérűség.”
Amint a turci körzetiállatorvostól, dr. Tiberiu Maniþátólmegtudtuk, az emberek egy része azt sem engedi meg, hogy azoltásokat beadja a lovaiknak. A településről atavaly ősszel vittek másodízben lovakat a vágóhídra,és még senki sem kapta meg a kárpótlást.„Szatmár megyében az én körzetemben van alegtöbb ló, és a 926 állatból 171beteg – részletezte az állatorvos. – Eddig 27 lovatvittek a vágóhídra, és senki nem kaptamég meg a pénzét. A gazdák dühösek,és nem értik meg, hogy nem az orvos a felelős ahelyzetért, hanem a mezőgazdasági igazgatóságkésik a kifizetésekkel.”
MészárosJúlia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok