
A Greenpeace aktivistái idén kétszer is vizsgálták a Szamos vizének minőségét, szerintük súlyos a szennyezés Vetésnél
Fotó: Greenpeace
Pénzbírsággal sújtották a román hatóságok az Unicarm húsüzemet a Szamos szennyezéséért, a többlettermelést is leállították a cégnél, amelynek újra kell engedélyeztetnie szennyvízkezelési rendszerét. Mindazonáltal a környezetvédelmi őrség helyettes vezetője szerint nem súlyos és nem tartós a folyó szennyezése.
2017. október 16., 10:582017. október 16., 10:58
2017. október 16., 12:262017. október 16., 12:26
Ötvenezer lejes büntetést szabott ki a környezetőrség az Unicarm társaságra a vetési üzeménél történt folyószennyezés miatt – tudta meg lapunk Szép Róberttől, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosától. Az illetékes ugyanakkor úgy véli: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem akkora, mint azt a környezetvédők beállítják.

A magyar belügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kért a Szamos szennyezéséről a román hatóságoktól, illetve bejelentette: a végleges megoldás érdekében valamennyi fórumon felveti az ügyet.
A környezeti károsodásra először Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki alakulat politikusa az általa idén májusban, a Szatmár megyei Vetés település közelében lefolytatott vizsgálatok alapján közölte: a magyar–román határtól két kilométerre működő Unicarm húsfeldolgozó állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet önt a folyóba.
Baranyi szerint a vízkémiai vizsgálat határérték feletti ammónium-, foszfor- és zsírkoncentrációt mutatott ki a Magyarországon a Tiszába ömlő Szamosban. Később a Greenpeace magyar, román és szlovák szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy súlyosan fertőző szennyezés ömlik a folyóba.
A környezetvédő szervezet aktivistái által júniusban és szeptemberben vett minták magyarországi akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a fertőzéseket okozó E. coli száma több nagyságrenddel meghaladta az elfogadható értéket, a bakteriális telepszám pedig a normálisnak tekinthető, milliliterenként száz körüli értékről 3000 feletti értéket mutatott.
Nemrég ugyanakkor Babos Krisztina szatmárnémeti biológus közölte: egy kolozsvári laboratóriumban bevizsgáltatták a Szamosból vett iszapmintát, amelyben a megengedett értékeknél nyolcszor magasabb nehézfém-koncentrációt találtak.
Fotó: EMNP
Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa a Krónikának elmondta, az ideiglenes szennyezést az okozta, hogy a vetési húsüzem túllépte a környezetvédelmi engedélyében rögzített kapacitását.
annak érdekében, hogy megfeleljen az egységes környezethasználati engedély (IPPC) által megkövetelt szabványoknak. Szép mindazonáltal „fabrikáltnak” tartja az ügyet, és azt állítja: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem volt akkora, mint azt a környezetvédők beállították.
semmiféle kihágás fölött nem hunyjuk be a szemünket, ám nem valósak a szennyezés mértékéről elhangzott információk” – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, aki többször is megfordult a helyszínen.
A környezetvédelmi őrség helyettes vezetője kérdésünkre úgy fogalmazott: mivel csak a hatósági vizsgálatok eredményét tekinti mérvadónak,
„Se cáfolni, se megerősíteni nem tudom ezt az információt, hiszen nem rendelkezem erre vonatkozó adatokkal, viszont geokémikusként különösen nem hiszek az amatőr és spontán vizsgálatban. Ha nehézfémszennyezés lenne a Szamoson, az jelentős koncentráció meglétét feltételezné” – jelentette ki az illetékes.

Nehézfémekkel szennyezi a Szamost és a Szatmár megyei Vetés környéki mezőgazdasági területeket az Unicarm élelmiszeripari cég – hívta fel a figyelmet a Krónikához eljuttatott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Amúgy a magyar hatóságok azt a tájékoztatást kapták a román féltől, hogy a közelmúltban az Unicarm tisztított szennyvizéből végzett mintavétel alapján több paraméter – az ammónia, nitrogén és foszfor – koncentrációja meghaladta az engedélyezett határértéket.
annak érdekében pedig, hogy a szennyezés mértékét akkreditált hatósági mérésekkel lehessen alátámasztani, a vízvédelmi hatóságok elrendelték a Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát októbertől november közepéig.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
Maros megyében teljes körű exporttilalmat vezettek be a juhállományra, miután több gazdaságban juhhimlőt, a múlt héten pedig a kiskérődzők pestisének (PMR) egy újabb gócát is azonosították.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
szóljon hozzá!