
A Greenpeace aktivistái idén kétszer is vizsgálták a Szamos vizének minőségét, szerintük súlyos a szennyezés Vetésnél
Fotó: Greenpeace
Pénzbírsággal sújtották a román hatóságok az Unicarm húsüzemet a Szamos szennyezéséért, a többlettermelést is leállították a cégnél, amelynek újra kell engedélyeztetnie szennyvízkezelési rendszerét. Mindazonáltal a környezetvédelmi őrség helyettes vezetője szerint nem súlyos és nem tartós a folyó szennyezése.
2017. október 16., 10:582017. október 16., 10:58
2017. október 16., 12:262017. október 16., 12:26
Ötvenezer lejes büntetést szabott ki a környezetőrség az Unicarm társaságra a vetési üzeménél történt folyószennyezés miatt – tudta meg lapunk Szép Róberttől, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosától. Az illetékes ugyanakkor úgy véli: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem akkora, mint azt a környezetvédők beállítják.

A magyar belügyminisztérium hivatalos tájékoztatást kért a Szamos szennyezéséről a román hatóságoktól, illetve bejelentette: a végleges megoldás érdekében valamennyi fórumon felveti az ügyet.
A környezeti károsodásra először Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki alakulat politikusa az általa idén májusban, a Szatmár megyei Vetés település közelében lefolytatott vizsgálatok alapján közölte: a magyar–román határtól két kilométerre működő Unicarm húsfeldolgozó állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet önt a folyóba.
Baranyi szerint a vízkémiai vizsgálat határérték feletti ammónium-, foszfor- és zsírkoncentrációt mutatott ki a Magyarországon a Tiszába ömlő Szamosban. Később a Greenpeace magyar, román és szlovák szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy súlyosan fertőző szennyezés ömlik a folyóba.
A környezetvédő szervezet aktivistái által júniusban és szeptemberben vett minták magyarországi akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a fertőzéseket okozó E. coli száma több nagyságrenddel meghaladta az elfogadható értéket, a bakteriális telepszám pedig a normálisnak tekinthető, milliliterenként száz körüli értékről 3000 feletti értéket mutatott.
Nemrég ugyanakkor Babos Krisztina szatmárnémeti biológus közölte: egy kolozsvári laboratóriumban bevizsgáltatták a Szamosból vett iszapmintát, amelyben a megengedett értékeknél nyolcszor magasabb nehézfém-koncentrációt találtak.
Fotó: EMNP
Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa a Krónikának elmondta, az ideiglenes szennyezést az okozta, hogy a vetési húsüzem túllépte a környezetvédelmi engedélyében rögzített kapacitását.
annak érdekében, hogy megfeleljen az egységes környezethasználati engedély (IPPC) által megkövetelt szabványoknak. Szép mindazonáltal „fabrikáltnak” tartja az ügyet, és azt állítja: a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem volt akkora, mint azt a környezetvédők beállították.
semmiféle kihágás fölött nem hunyjuk be a szemünket, ám nem valósak a szennyezés mértékéről elhangzott információk” – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, aki többször is megfordult a helyszínen.
A környezetvédelmi őrség helyettes vezetője kérdésünkre úgy fogalmazott: mivel csak a hatósági vizsgálatok eredményét tekinti mérvadónak,
„Se cáfolni, se megerősíteni nem tudom ezt az információt, hiszen nem rendelkezem erre vonatkozó adatokkal, viszont geokémikusként különösen nem hiszek az amatőr és spontán vizsgálatban. Ha nehézfémszennyezés lenne a Szamoson, az jelentős koncentráció meglétét feltételezné” – jelentette ki az illetékes.

Nehézfémekkel szennyezi a Szamost és a Szatmár megyei Vetés környéki mezőgazdasági területeket az Unicarm élelmiszeripari cég – hívta fel a figyelmet a Krónikához eljuttatott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Amúgy a magyar hatóságok azt a tájékoztatást kapták a román féltől, hogy a közelmúltban az Unicarm tisztított szennyvizéből végzett mintavétel alapján több paraméter – az ammónia, nitrogén és foszfor – koncentrációja meghaladta az engedélyezett határértéket.
annak érdekében pedig, hogy a szennyezés mértékét akkreditált hatósági mérésekkel lehessen alátámasztani, a vízvédelmi hatóságok elrendelték a Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát októbertől november közepéig.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!