
A magyar kormánynak meg kell próbálnia beépíteni az alkotmányba minden olyan eszközt – kulturális, oktatási vagy akár gazdasági téren –, amely a szülőföldön való megmaradással egy időben megerősíti a magyarságot – vallja Török László nagyszalontai polgármester.
2014. február 20., 19:482014. február 20., 19:48
– Miért tartja fontosnak a regisztrációt, illetve az idei magyarországi parlamenti választásokon való részvételt?
– Az elmúlt mintegy negyed évszázadban a magyar közösséget arra buzdítottuk, hogy éljen a demokrácia eszközeivel, és próbáltuk szélesíteni ezeket a határokat, hogy egyre inkább teret nyerjen a demokrácia. Úgy gondolom, hogy ebből az elvből kiindulva mi most is az urnák elé kell járuljunk. Ezzel együtt fontosnak tartom azt is, hogy a határon túli magyarok, akik a honosítás révén visszakerültek az anyaország keblére, bizonyítsák, hogy nemcsak egy lehetőséget kaptak, hanem felelősséggel is tudnak élni a nemzet iránt.
Fontos, hogy azok az értékek, amelyek az elmúlt 24 évben megfogalmazódtak a nemzet, a haza, a család és a keresztény ideológia mentén, azokat tovább éltessük, és ha az erdélyi magyarnak ebbe lesz beleszólása, akkor mindenképp meg kell hogy tegye. Annál is inkább, mert olyan hangok is hallhatók politikai szintéren, amelyek esetleg megcsorbítanák ezeket a már megszerzett jogokat. Ennél fogva nekünk itt a Partiumban és Erdélyországban ki kell állnunk azok mellett, akik ezeket a jogokat tulajdonképpen visszaadták a nemzetnek.
– Ön szerint mit jelent voltaképpen a szavazati lehetőség az erdélyi magyarság számára?
– Tulajdonképpen gyakorlati és elvi szempontból is ugyanazt jelenti. Azt, hogy felruházza a határon túli magyarokat egy olyan kiegészített, teljes egyenjogúsággal, amelyre már régóta szükség volt. Úgy vélem és úgy szeretném, ha ez a lehetőség a jövőben további tartalommal lenne megtöltve.
– Mire gondol?
– Arra gondolok, hogy ha a magyar kormány az alkotmányban felelősséget vállalt a határon túli magyarokért, akkor meg kell próbálnia beépíteni minden olyan eszközt – kulturális, oktatási vagy akár gazdasági téren –, amely a szülőföldön való megmaradással egy időben megerősíti a magyarságot.
– Tapasztalata szerint Nagyszalontán és környékén mennyire fogékonyak a kettős állampolgárságot kérő magyarok erre a lehetőségre?
– Mint a nagyszalontai RMDSZ elnöke, elmondhatom, hogy szervezetünk 10500 szalontai és környékbeli embert honosított az elmúlt két és fél évben, ingyen és bérmentve. A regisztráció jelenleg még folyamatban van, ebben mi is segítünk a lakosoknak, a város és környékéről eddig megközelítőleg háromezren regisztráltak a választási névjegyzékbe.
Van valami különös varázsa annak, amikor egy kisgyerek először vesz a kezébe tojásírót. Videós riportunkban mi is jelen voltunk a Hagyományok Háza tojásírást oktató több foglalkozásán Kolozsváron.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
szóljon hozzá!