A magyar kormánynak meg kell próbálnia beépíteni az alkotmányba minden olyan eszközt – kulturális, oktatási vagy akár gazdasági téren –, amely a szülőföldön való megmaradással egy időben megerősíti a magyarságot – vallja Török László nagyszalontai polgármester.
2014. február 20., 19:482014. február 20., 19:48
– Miért tartja fontosnak a regisztrációt, illetve az idei magyarországi parlamenti választásokon való részvételt?
– Az elmúlt mintegy negyed évszázadban a magyar közösséget arra buzdítottuk, hogy éljen a demokrácia eszközeivel, és próbáltuk szélesíteni ezeket a határokat, hogy egyre inkább teret nyerjen a demokrácia. Úgy gondolom, hogy ebből az elvből kiindulva mi most is az urnák elé kell járuljunk. Ezzel együtt fontosnak tartom azt is, hogy a határon túli magyarok, akik a honosítás révén visszakerültek az anyaország keblére, bizonyítsák, hogy nemcsak egy lehetőséget kaptak, hanem felelősséggel is tudnak élni a nemzet iránt.
Fontos, hogy azok az értékek, amelyek az elmúlt 24 évben megfogalmazódtak a nemzet, a haza, a család és a keresztény ideológia mentén, azokat tovább éltessük, és ha az erdélyi magyarnak ebbe lesz beleszólása, akkor mindenképp meg kell hogy tegye. Annál is inkább, mert olyan hangok is hallhatók politikai szintéren, amelyek esetleg megcsorbítanák ezeket a már megszerzett jogokat. Ennél fogva nekünk itt a Partiumban és Erdélyországban ki kell állnunk azok mellett, akik ezeket a jogokat tulajdonképpen visszaadták a nemzetnek.
– Ön szerint mit jelent voltaképpen a szavazati lehetőség az erdélyi magyarság számára?
– Tulajdonképpen gyakorlati és elvi szempontból is ugyanazt jelenti. Azt, hogy felruházza a határon túli magyarokat egy olyan kiegészített, teljes egyenjogúsággal, amelyre már régóta szükség volt. Úgy vélem és úgy szeretném, ha ez a lehetőség a jövőben további tartalommal lenne megtöltve.
– Mire gondol?
– Arra gondolok, hogy ha a magyar kormány az alkotmányban felelősséget vállalt a határon túli magyarokért, akkor meg kell próbálnia beépíteni minden olyan eszközt – kulturális, oktatási vagy akár gazdasági téren –, amely a szülőföldön való megmaradással egy időben megerősíti a magyarságot.
– Tapasztalata szerint Nagyszalontán és környékén mennyire fogékonyak a kettős állampolgárságot kérő magyarok erre a lehetőségre?
– Mint a nagyszalontai RMDSZ elnöke, elmondhatom, hogy szervezetünk 10500 szalontai és környékbeli embert honosított az elmúlt két és fél évben, ingyen és bérmentve. A regisztráció jelenleg még folyamatban van, ebben mi is segítünk a lakosoknak, a város és környékéről eddig megközelítőleg háromezren regisztráltak a választási névjegyzékbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!