„Senki sem kényszeríti a regionalizációt. Az 1968-as megyésítés mesterséges volt, a mostani fejlesztési régiókat viszont statisztikai alapon hozták létre. Nem szabadna összekevernünk az uniós pénzalapok lehívásának hatékonyabbá tételét a közigazgatás átszervezésével. Egy újabb közigazgatási szint létrehozásával talán az ellenkező hatást érjük el: mélyítheti a bürokráciát és a korrupciót” – mondta a szenátor. Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat alelnöke pesszimizmusának adott hangot: nem hiszi, hogy a túlburjánzott bürokráciát meg lehet szüntetni csak átszervezéssel és törvénymódosítással, inkább a munkát kellene megkönnyíteni.
A rendezvényen Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke gazdasági tanulmányt mutatott be, amelyből kiderült, hogy a mostani ritmusban a hat megyét tömörítő központi régiónak 65 évre lenne szüksége ahhoz, hogy felzárkózzék az európai uniós átlaghoz a vásárlóerő szempontjából. Kerekes Károly képviselő szerint a regionalizáció kérdésében nyilvános vitát kellene szervezni.
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga (PEL) társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: csakis a történelmi régióknak és azon belül a különleges státust élvező Székelyföldnek van létjogosultsága Romániában. Mint mondta, egyetlen európai ország sincs, ahol a hatalom olyan semmitmondóan elnevezett, mesterséges régiókat kreált volna, mint például a közép-romániai, északnyugati vagy délkeleti övezetek.
„Ha az utca emberét arról kérdezed, hogy kik alkotják a délnyugati vagy északkeleti fejlesztési régiót és melyik város a székhelye, szinte senki nem tudja. De ha Erdélyről, Bánságról, Olténiáról, Havasalföldről, Dobrudzsáról vagy Moldváról beszélsz, mindenki tudja, miről van szó. Ezen azoknak is el kellene gondolkozniuk, akik az ország új közigazgatási felosztásán fáradoznak” – fejtette ki az emberjogvédelmi liga vezetője. Szerinte a történelmi régiók újjáalakításának az lenne a nagy előnye, hogy valamennyi térség földrajzilag is, történelmileg is jól behatárolható, gazdaságilag és az infrastuktúra szempontjából egységes, és nem utolsósorban lakói erős identitástudattal rendelkeznének. Enache hozzátette: a történelmi régiók keretében fel lehetne számolni az 1968-ban létesített megyéket.
Helyüket a kisrégiók vennék át, mint például Bukovina Moldva keretében vagy a Székelyföld, a történelmi Máramaros vagy a Mócvidék az erdélyi övezet határain belül. Dél-tiroli mintára a Székelyföldnek sajátos státust kellene biztosítani. Ha a térség román lakóinak nem tetszik az elnevezés, saját nyelvükön akár Mureşul Superiornak is hívhatnák; ugyanez a gyakorlat Dél-Tirolban is, amelyet az olaszok egészen másként, a térség legnagyobb folyóvizéről neveznek Alto Adigenek. „A Székelyföld feldarabolásával vagy beolvasztásával egy nagyobb, román többségű régióba, a kormány legalább három, a kisebbségeket és nyelvüket védő nemzetközi egyezséget sértene meg” – figyelmeztetett Smaranda Enache. Közülük az egyik tételesen is kimondja, hogy az Európai Unió országaiban tilos a kisebbségek által hagyományosan és jelentős számban lakott területek határait az érintett lakosság beleegyezése nélkül módosítani.
A PEL társelnöke álproblémának véli a három székely megye gazdasági erejének megkérdőjelezését. Szintén dél-tiroli példával élve, Smaranda Enache emlékeztetett, hogy az 50-es években az Olaszországhoz csatolt volt Osztrák–Magyar Monarchia területe az egyik legszegényebb térségnek számított. Önállósulásának kiharcolása után viszont az ország és egyben Európa egyik leggazdagabb vidékévé nőtte ki magát.
A székely zászló használatával kapcsolatosan az emberjogi harcos leszögezte, hogy az teljesen jogos, hisz Európa-szerte bevett szokásnak számít a helyi és regionális lobogók használata. Éppen ezért Smaranda Enache időszerűnek tartja, hogy Románia is módosítsa az EU-csatlakozása előtt elfogadott 1994/76-os zászlótörvényét.
Időközben a Hargita megyei önkormányzat elérhetővé tette honlapján azt a javaslatcsomagot, melyet az intézmény elemzőcsoportja készített az ország régióátszervezési és területi-közigazgatási reformjával kapcsolatban. Az elemzők kimutatják, a jelenlegi régiófelosztás etnikai vonatkozásoktól függetlenül előnytelen a szegényebb megyék számára, ezért átszervezésre van szükség, az EU-s módszertannal összhangban homogénebb régiókat kellene létrehozni.
A megyei tanács szakértői csoportja megállapítja, hogy „a regionális szerkezet gazdag és szegény megyék összefércelésével elfedte a valós területi különbségeket, így gyakorlatilag a beavatkozások megfelelő helyre történő irányítása és azok területi hatásainak érvényesülése ellehetetlenült”. Az elemzők lépcsőzetes átalakítást javasolnak: előbb a statisztikai-tervezési régiókat kell átszervezni, és ezek majd a kompetenciáik fokozatos bővítésével a későbbiekben kapnának közigazgatási hatásköröket. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a közvitát nem szabad megspórolni, és ha a kormány nem veszi ezt komolyan, akkor a szakma és az önkormányzatok felelőssége lesz a széles körű konzultáció lebonyolítása.
A Hargita Megyei Tanács egyébként tegnap felmérést mutatott be, amely a Hargita megyei magyarok és románok véleményére volt kíváncsi a régiósítás, az etnikumközi viszonyok, valamint a székely zászló használata kapcsán. A felmérésből kiderült, a Hargita megyeiek többsége tájékozódott a kormány régiófelosztási terveiről. Ami az esetleges forgatókönyveket illeti, a magyar lakosság körében legkedveltebb a három székelyföldi megyés felosztás, míg a román lakók a Kovászna, Hargita, Maros, Beszterce-Naszód forgatókönyvet kedvelnék jobban.
A felmérés eredményei szerint a Hargita megyeiek többsége a bukaresti politikumot és a központi román sajtót tartja felelősnek a gerjesztett etnikai konfliktusokért, és a vitás kérdések ellenére a lakosság jónak tartja a román–magyar viszonyt. Ami a székely zászló kérdését illeti, a válaszadók egyaránt azon a véleményen vannak, hogy inkább jogi úton kell fellépni az ügy érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus medvetámadás történt Beszterce-Naszód megyében: egy 53 éves nő életét vesztette, miután egy medve rátámadt a Telcs községhez közeli dombvidékén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
Őrizetbe vettek egy 45 éves gyulafehérvári férfit, aki pénteken egy éles tárggyal megtámadott egy 12 éves kislányt és annak édesapját Gyulafehérváron – közölte szombaton a Fehér megyei rendőr-főkapitányság.
A Kolozs Megyei Tanács beavatkozási és elsősegélynyújtó-pontot hoz létre a Tarnica-tónál, miután jelentősen megnőtt a térségben történt balesetek száma.
Videót tett közzé a belügyminisztérium a Bihar megyei Pelbárthida településen meggyilkolt 18 éves lány feltételezett gyilkosának elfogásáról. A felvételeken az is látható, amint a férfi közvetlenül az elfogása után beismeri tettét a rendőrök előtt.
Gyermekpénz csak annak, aki rendszeresen jár iskolába? Az RMDSZ szerint az új rendszer csökkentené az iskolaelhagyást, a bírálók viszont attól tartanak, a legszegényebb családokat sújtaná. A tervezet kezdeményezőjét és iskolaigazgatót kérdeztünk.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Látogatottsági adatok