„Senki sem kényszeríti a regionalizációt. Az 1968-as megyésítés mesterséges volt, a mostani fejlesztési régiókat viszont statisztikai alapon hozták létre. Nem szabadna összekevernünk az uniós pénzalapok lehívásának hatékonyabbá tételét a közigazgatás átszervezésével. Egy újabb közigazgatási szint létrehozásával talán az ellenkező hatást érjük el: mélyítheti a bürokráciát és a korrupciót” – mondta a szenátor. Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat alelnöke pesszimizmusának adott hangot: nem hiszi, hogy a túlburjánzott bürokráciát meg lehet szüntetni csak átszervezéssel és törvénymódosítással, inkább a munkát kellene megkönnyíteni.
A rendezvényen Borbély László képviselő, az RMDSZ politikai alelnöke gazdasági tanulmányt mutatott be, amelyből kiderült, hogy a mostani ritmusban a hat megyét tömörítő központi régiónak 65 évre lenne szüksége ahhoz, hogy felzárkózzék az európai uniós átlaghoz a vásárlóerő szempontjából. Kerekes Károly képviselő szerint a regionalizáció kérdésében nyilvános vitát kellene szervezni.
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Európa Liga (PEL) társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: csakis a történelmi régióknak és azon belül a különleges státust élvező Székelyföldnek van létjogosultsága Romániában. Mint mondta, egyetlen európai ország sincs, ahol a hatalom olyan semmitmondóan elnevezett, mesterséges régiókat kreált volna, mint például a közép-romániai, északnyugati vagy délkeleti övezetek.
„Ha az utca emberét arról kérdezed, hogy kik alkotják a délnyugati vagy északkeleti fejlesztési régiót és melyik város a székhelye, szinte senki nem tudja. De ha Erdélyről, Bánságról, Olténiáról, Havasalföldről, Dobrudzsáról vagy Moldváról beszélsz, mindenki tudja, miről van szó. Ezen azoknak is el kellene gondolkozniuk, akik az ország új közigazgatási felosztásán fáradoznak” – fejtette ki az emberjogvédelmi liga vezetője. Szerinte a történelmi régiók újjáalakításának az lenne a nagy előnye, hogy valamennyi térség földrajzilag is, történelmileg is jól behatárolható, gazdaságilag és az infrastuktúra szempontjából egységes, és nem utolsósorban lakói erős identitástudattal rendelkeznének. Enache hozzátette: a történelmi régiók keretében fel lehetne számolni az 1968-ban létesített megyéket.
Helyüket a kisrégiók vennék át, mint például Bukovina Moldva keretében vagy a Székelyföld, a történelmi Máramaros vagy a Mócvidék az erdélyi övezet határain belül. Dél-tiroli mintára a Székelyföldnek sajátos státust kellene biztosítani. Ha a térség román lakóinak nem tetszik az elnevezés, saját nyelvükön akár Mureşul Superiornak is hívhatnák; ugyanez a gyakorlat Dél-Tirolban is, amelyet az olaszok egészen másként, a térség legnagyobb folyóvizéről neveznek Alto Adigenek. „A Székelyföld feldarabolásával vagy beolvasztásával egy nagyobb, román többségű régióba, a kormány legalább három, a kisebbségeket és nyelvüket védő nemzetközi egyezséget sértene meg” – figyelmeztetett Smaranda Enache. Közülük az egyik tételesen is kimondja, hogy az Európai Unió országaiban tilos a kisebbségek által hagyományosan és jelentős számban lakott területek határait az érintett lakosság beleegyezése nélkül módosítani.
A PEL társelnöke álproblémának véli a három székely megye gazdasági erejének megkérdőjelezését. Szintén dél-tiroli példával élve, Smaranda Enache emlékeztetett, hogy az 50-es években az Olaszországhoz csatolt volt Osztrák–Magyar Monarchia területe az egyik legszegényebb térségnek számított. Önállósulásának kiharcolása után viszont az ország és egyben Európa egyik leggazdagabb vidékévé nőtte ki magát.
A székely zászló használatával kapcsolatosan az emberjogi harcos leszögezte, hogy az teljesen jogos, hisz Európa-szerte bevett szokásnak számít a helyi és regionális lobogók használata. Éppen ezért Smaranda Enache időszerűnek tartja, hogy Románia is módosítsa az EU-csatlakozása előtt elfogadott 1994/76-os zászlótörvényét.
Időközben a Hargita megyei önkormányzat elérhetővé tette honlapján azt a javaslatcsomagot, melyet az intézmény elemzőcsoportja készített az ország régióátszervezési és területi-közigazgatási reformjával kapcsolatban. Az elemzők kimutatják, a jelenlegi régiófelosztás etnikai vonatkozásoktól függetlenül előnytelen a szegényebb megyék számára, ezért átszervezésre van szükség, az EU-s módszertannal összhangban homogénebb régiókat kellene létrehozni.
A megyei tanács szakértői csoportja megállapítja, hogy „a regionális szerkezet gazdag és szegény megyék összefércelésével elfedte a valós területi különbségeket, így gyakorlatilag a beavatkozások megfelelő helyre történő irányítása és azok területi hatásainak érvényesülése ellehetetlenült”. Az elemzők lépcsőzetes átalakítást javasolnak: előbb a statisztikai-tervezési régiókat kell átszervezni, és ezek majd a kompetenciáik fokozatos bővítésével a későbbiekben kapnának közigazgatási hatásköröket. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a közvitát nem szabad megspórolni, és ha a kormány nem veszi ezt komolyan, akkor a szakma és az önkormányzatok felelőssége lesz a széles körű konzultáció lebonyolítása.
A Hargita Megyei Tanács egyébként tegnap felmérést mutatott be, amely a Hargita megyei magyarok és románok véleményére volt kíváncsi a régiósítás, az etnikumközi viszonyok, valamint a székely zászló használata kapcsán. A felmérésből kiderült, a Hargita megyeiek többsége tájékozódott a kormány régiófelosztási terveiről. Ami az esetleges forgatókönyveket illeti, a magyar lakosság körében legkedveltebb a három székelyföldi megyés felosztás, míg a román lakók a Kovászna, Hargita, Maros, Beszterce-Naszód forgatókönyvet kedvelnék jobban.
A felmérés eredményei szerint a Hargita megyeiek többsége a bukaresti politikumot és a központi román sajtót tartja felelősnek a gerjesztett etnikai konfliktusokért, és a vitás kérdések ellenére a lakosság jónak tartja a román–magyar viszonyt. Ami a székely zászló kérdését illeti, a válaszadók egyaránt azon a véleményen vannak, hogy inkább jogi úton kell fellépni az ügy érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok