Hirdetés

Elterelnék az autópályát a nyárádszeredaiak

Miután két év „altatás” után, politikai síkon ismét terítékre került a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítésének gondolata, a Nyárádmentén újból felkorbácsolódtak az indulatok. Most már azok sem értenek maradéktalanul egyet a sztráda nyomvonalával és műszaki kivitelezésével, akik 2011-ben még lehurrogták a pályaépítést ellenzőket.

Szucher Ervin

2013. május 13., 19:132013. május 13., 19:13

2013. május 14., 11:362013. május 14., 11:36

 

Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester érdeklődésünkre elmondta, az önkormányzat most azért lobbizik, hogy a tervező újból módosítson a nyomvonalon.

Nem kérnek a második nyomvonalból sem

„Két rossz közül valahogy elfogadtuk a kisebbik rosszat. Most ott tartunk, hogy ezen próbálunk javítani. A kérdés csak az, hogy meghallgatnak-e Bukarestben” – fejtegeti Tóth Sándor, miközben a leendő Marosvásárhely–Jászvásár autópálya nyárádszeredai nyomvonaláról kérdezzük. A polgármester még jól emlékszik, hogy két évvel ezelőtt, Dászkel László helyetteseként is komolyan meg kellett vívnia azokkal a helyiekkel és környékbeliekkel, akik a sztrádaépítés ellen foglaltak állást. A sztrádára szükség van, de nem itt, ezen a környéken, ahol harminc kilométeres szakaszon harminc település terül el – szólt az ellenzők érve, akik vagy a Maros vagy a Küküllő mentére terelték volna át az Erdélyt Moldvával összekötő út Maros megyei szakaszát. Tóth Sándor akkor a kistérség gazdasági szükségleteivel érvelt és már alpolgármesterként megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy az út ne vágja ketté a nyárádmenti kisvárost.

A szeredai vezetőknek sikerült kieszközölniük egy második nyomvonal megrajzolását, amely ugyan meghosszabbítaná a pályát, és ezzel együtt növelné a költségeket, de csak egy néhány ház lebontását eredményezné. Az elégedetlenkedők viszont most is azt állítják, hogy az útnak inkább a Maros völgyén kellene elhaladnia. Annál is inkább, mivel a tervező még csak egy lehajtóval sem „kárpótolná” a település lakóit. „Bár több politikus is úgy értelmezte, hogy mi a sztráda megépítése ellen foglalunk állást, nem így van. Csak azt szeretnénk, ha ezen a második változaton is javítanának. Mert nem helyénvaló, hogy házakat kell bontani Szeredában és Székelyberében, de városkánkat még ketté is vágná az úttest” – állítja Tóth. Szerinte lenne is megoldás: az Ákosfalva felöl érkező út Nyárádszentanna kikerülésével Szeredát is „megkímélné”. Így csak mezőgazdasági területek esnének az infrastrukturális fejlesztés áldozatául. Természetesen ez is egy kapaszkodó egyes gazdák számára, akik foggal-körömmel ragaszkodnak nadrágszíj parcelláikhoz.

 Lehajtót kérnek

Karácsony Károly, a szomszédos Nyárádgálfalva polgármestere úgy látja, nem csak a nyomvonallal van gond, de a szeredai lehajtó hiánya is komoly kérdőjeleket vet fel. Egyenesen nevetségesnek tartja, hogy Ákosfalva és Szováta között egyetlen helyen sem, még a városi rangra visszaemelt Nyárádszeredába se lehessen letérni a sztrádáról. „Ha még a régió központját sem csatlakoztatják az autópályára, akkor mit nyerünk mi, nyárádmentiek ebből az egészből?” – teszi fel a költői kérdést Karácsony. Mert azzal ő is, kollégái is tisztában vannak, hogy egy autópálya közelsége csak abban az esetben hozhatja el a várva-várt gazdasági fellendülést, ha nem úgy halad el a Nyárádmentén, mint repülő a közeli Bekecs csúcsa fölött.

Mint arról beszámoltunk, két évvel ezelőtt a pályagondok összefogásra ítélték Nyárádszereda addig RMDSZ–MPP vitáktól hangos önkormányzatát. Akkor a testület java része, pártállástól függetlenül, leszavazta a Bukarestből javasolt nyomvonalat.

A tervek ellenzői a marosvásárhelyi Focus Öko Center és a nyárádszeredai kertészeti egyetem tanulmányaira hivatkozva győzték meg kollégáikat a sztráda káros hatásáról. Mint hangsúlyozták, a Székelyföld egy részét érintő pályára szükség van, csak ennek semmiként nem a legsűrűbben lakott térségben és a legszűkebb völgyben kell áthaladnia. Ezt vallja ma is ifjabb Nagy Imre RMDSZ-es tanácsos, aki szerint a városházának ki kellene eszközölnie, hogy a tervezők legalább a rigmányi domb mögé tereljék az utat. „Ennek az útnak nem itt, hanem a Maros völgyén kellene áthaladnia. De ha már a Nyárádmente mellett döntöttek, akkor sem lenne szabad kettészakítania városunkat” – hangoztatja az önkormányzati képviselő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
2026. október 07., szerda

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira

Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.

Ilyen még nem volt: összehangoltan támadtak medvék a gazdára és állataira
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat

Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.

Szatmár megyében kijelölték az új ukrán–román határátkelő helyét, csütörtökön adják át a máramarosszigeti Tisza-hidat
2026. október 07., szerda

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?

Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.

Kollégiumtól az albérletig: mennyiből lehet egyetemistaként megélni Kolozsváron?
2026. október 07., szerda

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.

Kenőpénzhálózat a román–ukrán határon: rács mögé kerültek a halmi vám és határrendészet parancsnokai
Hirdetés
2026. október 07., szerda

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén
2026. október 06., kedd

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet

A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.

Aradi vértanúk: a szabadság története soha nem lezárt történet
2026. október 06., kedd

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont

Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.

Kelemen Hunor Aradon: a szabadságharc örök, az RMDSZ kormányzati részvétele nem fő szempont
Hirdetés
Hirdetés