Elszaporodtak az adóeltérítők

Mint ismeretes ez az összeg immár tizenkét éve bármely Romániában bejegyzett nonprofit szervezet javára „átírható”. Azon túl, hogy 2000 óta folyamatosan nő azok száma, akik élnek e lehetőséggel és támogatást nyújtanak különböző civil szervezeteknek, egyházaknak, szakszervezeteknek, politikai pártoknak, lakótársulásoknak, az „adóeltérítők” is kezdenek elszaporodni. Az utóbbi egy-két évben számos kisebb szervezet képviselője panaszkodott arra, hogy még azok az összegek sem futottak be a számlára, amit jómaguk vagy családtagjaik ajánlottak fel. Éppen ezért a felajánlási nyilatkozatot az idéntől csak személyesen vagy levélben lehet eljuttatni a hatóságokhoz. Aki egy más személy által kívánja elküldeni, annak felhatalmazást kell adnia.

A szigorítás egy hatalmas csalási kísérlet kapcsán született, melyet az otthoni beteggondozással foglalkozó kolozsvári Elena Egyesület próbált elkövetni. A magát karitatív szervezetként meghatározó egyesület mintegy 12 ezer személy jövedelemadóját próbálta saját számlájára irányítani. A beteggondozók ellen az adóhatóság feljelentése nyomán bűnügyi vizsgálat, majd eljárás indult. A csalást a Maros megyei pénzügyi igazgatóság munkatársai észlelték, amikor igazgatónőjük nevét fedezték fel az Elena Egyesület támogatói között. Az ellenőröknek feltűnt, hogy Dénes Irénke és vele együtt több száz marosvásárhelyi és környékbeli intézményvezető miért éppen egy kolozsvári szervezet javára írja jövedelemadója két százalékát. Hamarosan kiderült, hogy valamennyiük aláírását odahamisították a 230-as nyilatkozatra.

„Miután rájöttünk, hogy a kolozsvári szervezet le akarta nyúlni a jövedelemadóm két százalékát, elkezdtük vizsgálni a Maros megyei adakozók listáját. Egytől egyig vezető beosztásban lévő, aránylag magas fizetéssel rendelkező személyek voltak, akiknek zömét személyesen is ismertük. Sorra kérdeztük őket, és amikor kiderült, hogy egyikük sem tud adója átirányításáról, feljelentést tettünk az ügyészségen” – meséli Dénes Irénke. A vásárhelyi felfedezés kapcsán az adóhatóság országos vizsgálatot rendelt el, melynek során kiderült, hogy aláírás-hamisítás révén az Elena Egyesület csaknem 12 ezer személy jövedelemadó-töredékét próbálta a maga számlájára terelni. Az igazgatónő szerint amennyiben a csalók nem ennyire telhetetlenek és lényegesen kevesebb személy adóját próbálják eltéríteni, nem valószínű, hogy fény derül a turpiságra.

Az aláírások hamisításán túl, a nyomtatványok pontos kitöltéséhez az elkövetőknek a személyes adatokra is szükségük volt. Hogy az elkövetők honnan szerezték meg 12 ezer, vezetői beosztásban lévő, magas fizetéssel rendelkező személy valamennyi adatát, talány marad. Dénes Irénke szerint összejátszódhattak valamelyik nagy hipermarkettel vagy éppenséggel az adóhatóság embereivel. „Ez két olyan hely, ahol hatalmas és rendkívül pontos adatbázisok vannak” – állítja a pénzügyi szakember.

Az otthoni betegápoló szervezet egyetlen szóval nem említi honlapján, hogy csalás és hamisítás miatt törvényre került volna, ezzel szemben felhívást intéz az adófizető polgárokhoz, hogy ha tehetik, támogassák tevékenységét.

Kérdésünkre, hogy az adófizetők miként ellenőrizhetik, hogy pénzük az általuk kiválasztott szervezethez jut, Dénes Irénke azt válaszolta: sehogy. „A rendszer ezt nem teszi lehetővé, mint ahogy azt sem, hogy támogatott szervezetek megtudják, kitől érkezetek be a felajánlott összeget” – magyarázza.

Egyre többen élnek a felajánlással

Az Országos Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint 2000 óta folyamatosan nő azok száma, akik élnek a lehetőséggel és támogatást nyújtanak különböző szervezeteknek. Az elmúlt évben 1,6 millió alkalmazott – az adóköteles állampolgárok 25 százaléka – nyújtott ily módon támogatást több mint 25 ezer szervezetnek. A hozzájárulásból befolyó összeg azonban csökkenő tendenciát mutat: míg az elmúlt évben és 2011-ben a jövedelemmel rendelkezők 114 millió lej értékben adóztak, 2010-ben ez az összeg elérte a 117 milliót. Az elmúlt évben országos viszonylatban a Kolozs, Temes és Argeş megyeiek jeleskedtek ebben a tekintetben, míg a Giurgiu, Ilfov és Teleorman megyei alkalmazottak esetében kisebb volt az adózási kedv.