Elnöki vizit: folytatása következik

A püspökökkel tartottvacsorát megelőzően a magyar államelnök azErdélyi Múzem-Egyesület dísztermébena kolozsvári értelmiségiekkel ésintézményvezetőkkel találkozott. Azösszejövetelen Sólyom rövid összefoglalótkapott néhány civil szervezet történetéről,tevékenységéről és aktuálisgondjairól: a beszámolókban visszatérőmotívumként szerepelt a finanszírozáskérdése. A felszólalók elsősorban azIllyés Közalapítvány megszűnésemiatti aggodalmukat fejezték ki, és a köztársaságielnök közbenjárását kértéka helyzet megnyugtató rendezésére, amireígéretet is kaptak – az elnöki jogkörbiztosította kereteken és lehetőségeken belül.
A vendég szembesült aBabeº– Bolyai Tudományegyetem egyes magyar oktatóinakvéleménye és a Bolyai KezdeményezőBizottság tagjainak nézetei közti különbségekkelis. Magyari Tivadar rektorhelyettes-jelölt a „játszanikell”-szlogen mintájára úgy fogalmazott: atanároknak tanítani kell, és életbentartani a különböző oktatási programokat. BodóBarna BKB-elnök felszólalását nemcsak ateremben lévőknek szánta, hanem azoknak is, akiknek„meg kellene hallaniuk.” Az EME-székházbanrendezett összejövetel záróakkordjakéntSólyom László Hantz Péterrel, a BKBalelnökével együtt emelt a magasba egy olyan magyarfeliratú táblát, amely a Hantz és KovácsLehel elbocsátásának eredője volt.
Az erdélyi történelmiegyházak vezetőivel elfogyasztott vacsora egyfajta levezetőjevolt a látogatásnak. „Az elnök ismertette velünkútja tapasztalatait, mi pedig igyekeztünk kifejezninagyrabecsülésünket, hogy ellátogatottközénk” – foglalta össze a Krónikánakaz est lényegét Adorjáni Dezső Zoltánpüspök. Az evangélikus egyház vezetőjesajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy atalálkozón nem került szóba TőkésLászló EP-jelöltsége, illetve akirályhágómelléki reformátuspüspök egyházi támogatottságánakkérdése.
A magyar államfő kedden későeste repült vissza Budapestre azzal az ígérettel,hogy márciusban újra Erdélybe látogat.

Cs. S.

Keret
Sólyom-látogatásromán optikával

A Gândul napilap emlékeztet,hogy Sólyom László a romániai magyarságota magyar nemzet részének nevezte, majd pedig TőkésLászló református püspökkelegyeztetett. „Történelmi megbékéléseketkötött a két ország, amikor a NATO ésaz EU kapujában álltak, a szecesszionizmus borzalmasbetegsége azonban ismét előbújt” – írjaa bukaresti lap. Azt is kiemeli, hogy Sólyom LászlóMarosvásárhelyen nem rejtette véka alá aromán államfő és a közte lévővéleménykülönbséget az autonómiakérdésében. A Romániát Keletrőlsarokba szorították című írásbana Ziua című napilap azt fájlalja, hogy mígUkrajna államelnöke szemrehányást tettRomániának az itt élő ukrán kisebbségjogfosztottsága miatt, és Moldova föderalizálásátkérte, a magyar államfő a területi autonómiamellett foglalt állást.