Fotó: Krónika
2008. szeptember 24., 00:002008. szeptember 24., 00:00
Arculatváltás várható?
Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium kiemelkedő eredményeket ért el országos és nemzetközi szinten egyaránt. Emellett kulturális és sportrendezvények helyszíne, fontos közösség- és magyarságépítő szerepet tölt be. Évente megrendezett véndiák-találkozóira a világ minden részéből hazalátogatnak az egykori diákok. Az intézmény arculatának elengedhetetlen kelléke a patinás, régi épület is, amelyik egyes részeiben már több mint négyszáz éve folyik oktatás. A Kölcsey összes kiadványán, tablóján, kitűzőin, zászlaján az épület illusztrációja található, a gimnázium jelképének tartozéka. Úgy tűnik, hamarosan új dizájnt kell kialakítania az intézménynek, hiszen a törvény előírásai szerint jövő év májusában el kell hagynia a Béke téri ingatlant. Az épület jogos tulajdonosa, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kivárta az ötéves türelmi időt, ám idén felszólította a gimnázium vezetőségét, hogy keressen új épületet az intézménynek.
„Oldja meg a tanács…”
Többen úgy gondolják, a városi önkormányzatnak kellene rendezni a gimnázium ügyeit, hiszen rá tartoznak a fenntartói kötelezettségek, a tanács fizeti a bért is az egyháznak – ezt nyilatkozta egyébként a helyi sajtónak Elek Imre is, az intézmény vezetője, aki a Krónika megkeresésére nem kívánta részletezni véleményét az ügy kapcsán. A Kölcsey-pártiak viszont a reformátusokra orrolnak – pedig ők csak jussukat szeretnék visszakapni –, szerintük kevés diákjuk van ahhoz, hogy ekkora épületet belakhassanak. A nevüket elhallgatni kívánó egykori kölcseys véndiákok szerint végeredményben nem az iskolák között kellene feszültséget szítani, mert az egyháznak és a helyi tanácsnak, a két fenntartó intézménynek, esetleg a megyei tanfelügyelőségnek van egymással rendeznivalója.
Az önkormányzat tehetetlen
A restitúciós törvény hatálybalépése után az egyház két ingatlanát is felajánlotta az állami iskolának, de akkor nem sikerült megegyezniük. Jelenleg a Kölcseyben általános és középiskolai oktatás is folyik, majdnem 800 diák kezdte meg itt a tanévet idén őszszel. Több lehetőség is felmerült az ingatlanrendezés ügyében, de eddig egyik sem vezetett megoldáshoz. Az egyik az lehetne, ha a két iskola egyesülne, az egyházi ingatlanban tevékenykedve tovább. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a helyi napilapoknak úgy nyilatkozott, a Kölcsey nem kerülhet az utcára, új ingatlan építésére pedig az önkormányzatnak sem anyagi lehetősége nincs, sem telket nem tud biztosítani neki. „A felelősség a magyar oktatásban dolgozóké, ne a polgármestertől vagy a helyi hatóságtól várják a megoldást és az érdekvédelmi szervezettől sem, mert az már megtette a maga kötelességét, hanem azoktól a szakemberektől és azoktól az erkölcsileg és szakmailag felelős emberektől, akik tudnak megoldást erre. Mi nem tudunk” – fogalmazott a polgármester.
Végh Balázs
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.