Élet-halál kérdése az érettségi, de elhal az érdeklődés, az oktatás nem igazodik a 21. századi tizenéves valós igényeihez

Ezt már a részeredményekből is láthatjuk. A beérkezett válaszok kiértékelését követően szeretnénk a nyilvánosság elé tárni, hogy a magyar diákok számára mik jelenleg a legégetőbb problémák az oktatási rendszerben, mindezt a mentális egészségük és iskolai jóllétük vonzatában. Továbbá célunk, hogy a döntéshozókhoz is eljuttassuk az eredmények értékelését, ezáltal szeretnénk felhívni a minisztérium figyelmét arra, hogy az oktatás elsődleges haszonélvezőinek válaszait figyelembe véve hozzák meg a tanügyi döntéseket. A válaszok kiértékelésekor szakembert is be fogunk vonni úgy, ahogy a kérdőív összeállításában is megtettük” – fejtette ki az elnök.

korábban írtuk

Ne vágjátok le a szárnyainkat! – a MAKOSZ az ösztöndíjak csökkentéséről

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.

„Igenis tanulni és teljesíteni kell”

Lázár Attilától azt is megkérdeztük, hogy a felmérés eredményei előtt miként körvonalazódik a szervezet számára, melyek a legégetőbb mentális, lelki problémák, amelyek a romániai magyar középiskolások közérzetét jellemzik. Mint mondta, a magyar középiskolások közérzetét leginkább a mentális és sokszor fizikai leterheltség jellemzi, egy középiskolás számára nem csupán a tananyag mennyisége, hanem az állandó elvárások és a különféle stresszfaktorok befolyásolják leginkább a mindennapokat – ezek az elvárások gyakran tanároktól, de sokszor szülőktől, esetleg más diákoktól is származhatnak.

Csak valahogy érdemes lenne figyelembe venni, hogy valójában mennyit kell foglalkozzon iskolai tanulással egy diák, ha tényleg jól akar teljesíteni. Igenis szükség van a pihenésre és az »énidőre« is, és manapság erre sokszor nagyon kevés idő jut. Fontos azt is megemlíteni, hogy amíg a négy líceumi év tananyaga egyetlen vizsga köré épül, addig rettentő nehéz elérni azt, hogy például egy 11-12-es diák érdeklődését igazán felkeltse egy-egy izgalmas óra, tantárgy, hiszen ekkor már többnyire csak az érettségi, és az úgynevezett főtantárgyak azok, pontosabban az érettségire való felkészülés, amikre minden diák fókuszál” – mondta Lázár Attila.

„Ez pedig könnyen az őszinte érdeklődés és a tanulásban lelhető öröm kárára megy. Mindezek mellett, mint már említettem, a román nyelvtudás, és ezen a nyelven való boldogulás számos magyar középiskolás számára továbbra is stresszforrás, főként a magyar többségű megyékben. Az állandó bizonytalanság, a tanügyi változások is aggasztóak diákszemmel. A tavalyi megszorító intézkedések következtében rengeteg diák vesztette el az ösztöndíját, így számos kiváló tanuló, versenyző diák már nem kap efféle visszaigazolást az államtól” – sorolta Lázár Attila. Azt is elmondta, hogy a tanárok óraszámának emelése közvetlenül befolyásolja a diákokat is, hiszen se a diáknak, se a tanárnak nincs elegendő ideje a pihenésre, mindez fizikai és mentális tekintetben is rontja a teljesítményt, sokszor frusztrációt okoz. Emlékeztetett,

Szorosan együttműködnek a román diákszervezetekkel

Lázár Attilát arról is megkérdeztük, hogy a szövetség minek a mentén fogalmazza meg a problémákra tett javaslatait. „Először mindig lokálisan próbálunk megoldani minden felmerülő problémát. Ha egy-egy iskolában történik olyan eset, túlkapás, amely hozzánk is eljut (jellemzően a diákok keresnek meg ilyen problémákkal), akkor igyekszünk úgy segíteni, hogy a diákok számára a lehető legkézenfekvőbb megoldást találjuk meg. Fontos azonban, hogy most is rendszerszintű problémákról beszélünk, és ezeket csakis kerettanterv-módosítással és országszintű változtatásokkal lehet orvosolni. Sajnos a javaslatainkat, meg úgy általában a diákszervezetek meglátásait, álláspontját ritkán veszik figyelembe a döntéshozók” – fejtette ki Lázár Attila.

„Szorosan együttműködünk a Román Országos Diáktanáccsal (CNE), hiszen közösen nagyobb ereje van annak, amit képviselünk. Gyakran közös állásfoglalásokat közlünk, közös projektetet valósítunk meg. A szoros partnerség elengedhetetlen a magyar és a román diákszervezetek között középiskolai szinten és a felsőoktatásban is” – ismertette Lázár Attila.

Rámutatott, tavaly ősszel a minisztérium kidolgozta a középiskolás kerettanterv-reformot – ilyen reformra az utóbbi 20 évben nem volt példa. „Az új kerettanterv tartalmaz pozitív változásokat, de vitathatókat is. Sok szempontból más lesz, mint eddig volt, azonban azt gondoljuk, hogy igazán továbbra sem a 21. századi tizenéves diák valódi igényeit szolgálja. Ősztől majd kiderül, hogy gyakorlatba ültetve mik lesznek a visszajelzések, a tapasztalatok, hiszen a 2026-2027-es tanévben a cikluskezdő kilencedikes diákok fognak először az új tanterv szerint tanulni” – fejtette ki Lázár Attila.

korábban írtuk

Lagzihangulat, több ezer diák és hajnalig tartó bulik: elkezdődött a 31. KMDSZ-diáknapok Kolozsváron

A 31. KMDSZ-diáknapok idén is több tízezer fiatalt mozgatnak meg Kolozsváron: 61 csapat versenyez, miközben koncertek és tematikus programok várják az érdeklődőket. Az idei téma egy óriási lagzi, hangsúlyt kap a biztonságos szórakozás is.

Arról is megkérdeztük az elnököt, hogy miként körvonalazódnak a MAKOSZ legfontosabb tennivalói, mik a kihívások, amelyekkel a szövetség szembesül.

Három nagyobb rendezvényen már túl vagyunk (munkacsoport-összerázó, tagszervezeti összerázó, Megyei Képviselők Tanácsülése, MKT), és mindezek mellett sok képzést, karavánt tartottunk országszerte a középiskolásoknak

• érdekképviselet,
• pénzügyek,
• rendezvényszervezés,
• média vagy éppen a MAKOSZ működése témájában.

Emellett az egyik legnagyobb és legszínesebb rendezvényüket, a III. Tavaszi Tudáskertet május 29. és június 1. között tartották Nagyadorjánban.

amelyek rendelkezésükre állnak egy tanintézményben” – emelte ki a MAKOSZ elnöke.

Közelebb került a MAKOSZ a romániai oktatási döntéshozatalhoz

Egyik legfontosabb eredményének tekinti a diákszervezet, hogy május közepétől hivatalosan is részt vesznek az oktatási minisztériumhoz tartozó CDS (Comisia de Dialog Social) gyűléseken: így sokkal közelebb került a MAKOSZ a romániai oktatási döntéshozatalhoz.

Az is nagyon fontos, hogy a CDS-tagságnak köszönhetően a MAKOSZ a minisztérium által akkreditált, országos reprezentatív szervezetté vált. A gyakorlatban ugyanúgy működünk továbbra is, mint eddig, tehát a közösségépítés, extrakurrikuláris programok szervezése, valamint az érdekképviselet elsődleges prioritást élveznek. Azonban hatalmas előrelépés a szervezet számára, hogy immár a minisztérium is elismer a romániai magyar középiskolások országos diákszervezeteként. A MAKOSZ 36. évében úgy gondolom, hogy ez nagy siker” – fejtette ki Lázár Attila.