A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának záróünnepsége a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán. A diákok a digitális korban is képesek kreatívan elmélyülni az irodalomban és más szövegekben – a zsűri elnökével, Fazakas Emesével, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának egyetemi docensét kérdeztük.
2026. április 15., 14:032026. április 15., 14:03
A diákok a digitális korban is képesek kreatívan elmélyülni a szövegekben – mondta el a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának idei zsűrielnöke, Fazakas Emese, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának egyetemi docense. A tantárgyverseny országos szakaszát április 7. és 10. közt tartották a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.
Fazakas Emese egyetemi docens, a zsűri elnőke az országos verseny díjkiosztóján
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
A zsűri elnökét arra kértük, összegezze, mire engednek következtetni a diákok – általános és középiskolások – dolgozatai a gyerekeknek, fiataloknak az irodalomhoz való viszonyulását illetően.
vagy olyan nyelvi kompetenciákkal kerülnek be 5. osztályba, amely nem mérhető a magyar tagozatra járó társaikéval. Azzal, hogy a verseny lehetőséget kínál számukra is, ösztönzi őket és biztatja, olvassanak, írjanak minél többet magyarul is” – mondta a zsűri elnöke. Hozzátette, de természetesen sokkal nagyobb létszámban vesznek részt a versenyen magyar tagozatra járó, 5–12. osztályosok.
A tantárgyverseny záró momentumai
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
A tételek korosztályhoz, tantervhez igazítottak, így különösebb meglepetés nem érheti őket. „Csupán a készségeiket és háttértudásukat kell mozgósítaniuk. Természetesen, akik ide eljutnak, már több hasonló megmérettetésen vannak túl, a legjobbak legjobbjai jutnak el csak az országos versenyre. Mindnyájan szeretnek szövegekkel dolgozni, szövegeket alkotni, szövegek mentén elgondolkodni az őket érdeklő dolgokról, hiszen másképp nem is lehettek volna itt az országos szakaszon” – emelte ki Fazakas Emese. Mint részletezte, az idei versenyzők is igényes szövegeket írtak, látható volt, hogy megvan a megfelelő tájékozottságuk ahhoz, hogy mindezt megtegyék, és sokan olyan háttértudással rendelkeznek, hogy akár most megállnák a helyüket a Bölcsészettudományi Karon.
Nagyon nagy öröm mindenki – javítótanár, felkészítő és kísérő tanár – számára látni azt, hogy az olvasás iránti igény, a szövegekkel való megismerkedés, az ezekben való elmélyülés még mindig ott van a fiatalokban” – mondta az egyetemi oktató.
Díjazott diákok a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
A digitális kor gyermekei
Sokszor elhangzik manapság digitális, a mesterséges intelligencia térhódítása fémjelezte korunkban, hogy a gyerekeknek (is) megváltozik magához a nyelvhez, nyelvhasználathoz, az irodalomhoz, kreativitáshoz való viszonya. Fazakas Emesétől azt kérdeztük, hogy az országos versenyen résztvevő, legjobb diákok teljesítményükből kiindulva hogyan látta, érződik-e rajtuk, hogy a digitális kor gyermekei.
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
„Természetesen érződik rajtuk, hiszen ebben nőttek fel. Azonban ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének tájékozottak, kreatívak, vagy hogy a nyelvhasználatuk nem lenne helyénvaló, megfelelő.
hogy könnyen rá tudunk bizonyos témákra, minket érdeklő motívumokra, információkra keresni, csak segíti azt, hogy hamarabb és célzottan tudjunk tájékozódni” – fejtette ki. Hozzátette, természetesen ehhez kell egy nagyfokú tudatosság is, és ha a diákok is tudják, értik, hogyan kell kiszűrni a hasznos információkat, miként kell válogatni az elénk kerülő különböző szövegek között, akkor valójában a digitális kor már nem kihívás, hanem segítség. „A versenyzők szövegein pedig nem érződött az a fajta »kevertnyelvűség«, amelyről általában panaszkodunk, nagyon jól tudták, hogy az adott helyzetben milyen nyelvhasználati normákat kell betartaniuk, és itt nincs helye a netnyelvnek, netszlengnek, hiszen ennek más a funkciója, más kommunikációs helyzetben használjuk. Ehhez hozzátenném azt is, hogy a tételek kidolgozására 3 órájuk van a diákoknak. Sok kolléga panaszkodik arra, hogy nem tudnak sokáig figyelni, összpontosítani. Ezt azonban a versenyzők esetében senki sem tapasztalta, sőt, volt olyan eset is, amikor a diákok tovább szerettek volna írni” – ecsetelte a zsűri elnöke.
Az országos versenyen a legjobb diákok versenyeztek
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
a negyedik tétel pedig megadott témához kötődő szövegalkotás. A zsűrielnök azt is elmondta, hogy idén az 5–6. osztályosoknak történetet, míg a 7–8. osztályosoknak levelet kellett írniuk megadott témában. A magyar tagozatra járó 5–8. osztályosok első tétele szintén szövegértés volt, természetesen ez komplexebb szövegértési feladatokat tartalmazott, a második tétel pedig egy szövegrészlet vagy idézet alapján monda, leíró szöveg, tudósítás és útinapló írását kérte a diákoktól megadott témában.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium volt az országos tantárgyverseny házigazdája
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
„A pontozáskor a kollégák figyelembe vették a tématartást, a szövegtípus sajátosságaihoz való igazodást, a logikus szövegfelépítést, a kreativitást, de nem maradt el a nyelvi igényesség, szövegkohézió és helyesírás mint értékelési szempont sem. Így a diákok komplex szövegértési és szövegalkotási készségeket kellett mozgósítsanak” – emelte ki Fazakas Emese.
Mint sorolta, a középiskolás diákok már ennél bonyolultabb, többféle kitekintést igényló tételeket kaptak. Mind a négy feladatlap két nagy tételt tartalmazott: az elsőhöz témához kötötten, megadott szövegekből és olvasmányélményeikből kiindulva kellett egy 1,5–2 oldalas szöveget alkotniuk.
A második tételhez már nemcsak egy-egy szövegtípus jellemzőit kellett ismerniük, hanem önálló, sokkal kreatívabb módon megírt szöveget kellett alkotniuk: egyperces novellát, novellaszerű történetet, novellaszerű szöveget, naplóbejegyzést. Ezeket is segítette idézet, szövegrészlet. Így elmondható, hogy a tételek kidolgozása sokoldalú tájékozottságot, illetve szövegértésben és szövegalkotásban nagyfokú jártasságot igényelt” – mondta el a zsűri elnöke.
A tantárgyverseny országos szakaszáról a részletek itt találhatóak.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében jutalmazták a versenyzőket
Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook
Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, az országos irodalom tantárgyversenyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!