Hirdetés

Kreativitás a digitális korban is – Fazakas Emese, a Mikes zsűrielnöke a diákoknak az irodalomhoz, nyelvhez való viszonyáról

irodalom

A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának záróünnepsége a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

Nemcsak a magyar tagozatra, de román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettettek a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán. A diákok a digitális korban is képesek kreatívan elmélyülni az irodalomban és más szövegekben – a zsűri elnökével, Fazakas Emesével, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának egyetemi docensét kérdeztük.

Kiss Judit

2026. április 15., 14:032026. április 15., 14:03

A diákok a digitális korban is képesek kreatívan elmélyülni a szövegekben – mondta el a Kolozsváron rendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának idei zsűrielnöke, Fazakas Emese, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarának egyetemi docense. A tantárgyverseny országos szakaszát április 7. és 10. közt tartották a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.

Fazakas Emese egyetemi docens, a zsűri elnőke az országos verseny díjkiosztóján •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

Fazakas Emese egyetemi docens, a zsűri elnőke az országos verseny díjkiosztóján

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

A zsűri elnökét arra kértük, összegezze, mire engednek következtetni a diákok – általános és középiskolások – dolgozatai a gyerekeknek, fiataloknak az irodalomhoz való viszonyulását illetően.

Hirdetés

„Elsősorban azt kell kiemelnem, hogy pár éve a magyart fakultatívan tanuló diákok is megmérettetnek ezen a versenyen. Ők román tagozatra járnak, és a magyart egy részük idegen nyelvként tanulja,

vagy olyan nyelvi kompetenciákkal kerülnek be 5. osztályba, amely nem mérhető a magyar tagozatra járó társaikéval. Azzal, hogy a verseny lehetőséget kínál számukra is, ösztönzi őket és biztatja, olvassanak, írjanak minél többet magyarul is” – mondta a zsűri elnöke. Hozzátette, de természetesen sokkal nagyobb létszámban vesznek részt a versenyen magyar tagozatra járó, 5–12. osztályosok.

A tantárgyverseny záró momentumai •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

A tantárgyverseny záró momentumai

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

A tételek korosztályhoz, tantervhez igazítottak, így különösebb meglepetés nem érheti őket. „Csupán a készségeiket és háttértudásukat kell mozgósítaniuk. Természetesen, akik ide eljutnak, már több hasonló megmérettetésen vannak túl, a legjobbak legjobbjai jutnak el csak az országos versenyre. Mindnyájan szeretnek szövegekkel dolgozni, szövegeket alkotni, szövegek mentén elgondolkodni az őket érdeklő dolgokról, hiszen másképp nem is lehettek volna itt az országos szakaszon” – emelte ki Fazakas Emese. Mint részletezte, az idei versenyzők is igényes szövegeket írtak, látható volt, hogy megvan a megfelelő tájékozottságuk ahhoz, hogy mindezt megtegyék, és sokan olyan háttértudással rendelkeznek, hogy akár most megállnák a helyüket a Bölcsészettudományi Karon.

„Fontos, hogy a versenyen résztvevő diákok nagyon kreatívak tudnak lenni. És ez nem lenne lehetséges, ha nem olvasnának, ha nem igényelnék ők maguk azt, hogy minél több irodalmi és nem irodalmi szöveggel dolgozzanak.

Nagyon nagy öröm mindenki – javítótanár, felkészítő és kísérő tanár – számára látni azt, hogy az olvasás iránti igény, a szövegekkel való megismerkedés, az ezekben való elmélyülés még mindig ott van a fiatalokban” – mondta az egyetemi oktató.

Díjazott diákok a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

Díjazott diákok a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

A digitális kor gyermekei

Sokszor elhangzik manapság digitális, a mesterséges intelligencia térhódítása fémjelezte korunkban, hogy a gyerekeknek (is) megváltozik magához a nyelvhez, nyelvhasználathoz, az irodalomhoz, kreativitáshoz való viszonya. Fazakas Emesétől azt kérdeztük, hogy az országos versenyen résztvevő, legjobb diákok teljesítményükből kiindulva hogyan látta, érződik-e rajtuk, hogy a digitális kor gyermekei.

•  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

„Természetesen érződik rajtuk, hiszen ebben nőttek fel. Azonban ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének tájékozottak, kreatívak, vagy hogy a nyelvhasználatuk nem lenne helyénvaló, megfelelő.

Az, hogy ma már sokkal könnyebben hozzáférünk mindenféle információhoz és szöveghez, hogy csak kattintásnyira vannak a különböző – irodalmi és nem irodalmi – szövegek,

hogy könnyen rá tudunk bizonyos témákra, minket érdeklő motívumokra, információkra keresni, csak segíti azt, hogy hamarabb és célzottan tudjunk tájékozódni” – fejtette ki. Hozzátette, természetesen ehhez kell egy nagyfokú tudatosság is, és ha a diákok is tudják, értik, hogyan kell kiszűrni a hasznos információkat, miként kell válogatni az elénk kerülő különböző szövegek között, akkor valójában a digitális kor már nem kihívás, hanem segítség. „A versenyzők szövegein pedig nem érződött az a fajta »kevertnyelvűség«, amelyről általában panaszkodunk, nagyon jól tudták, hogy az adott helyzetben milyen nyelvhasználati normákat kell betartaniuk, és itt nincs helye a netnyelvnek, netszlengnek, hiszen ennek más a funkciója, más kommunikációs helyzetben használjuk. Ehhez hozzátenném azt is, hogy a tételek kidolgozására 3 órájuk van a diákoknak. Sok kolléga panaszkodik arra, hogy nem tudnak sokáig figyelni, összpontosítani. Ezt azonban a versenyzők esetében senki sem tapasztalta, sőt, volt olyan eset is, amikor a diákok tovább szerettek volna írni” – ecsetelte a zsűri elnöke.

Az országos versenyen a legjobb diákok versenyeztek •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

Az országos versenyen a legjobb diákok versenyeztek

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

Irodalom: egypercesek, Vörösmarty, József Attila

Fazakas Emesét arra is kértük, jellemezze az országos szakasz tételeit: mennyire igényeltek kreativitást, műveltséget, irodalomban való jártasságot. Mint részletezte, a tételek minden esetben igényelték a kreativitást, az irodalomban, műveltségben való jártasságot, ugyanakkor a nyelvhasználathoz kapcsolódó ismereteket is, hiszen ez nyelv és irodalom tantárgyverseny. Mivel jó pár éve már a román tagozatra járó, magyart fakultatívan tanuló 5–8. osztályos diákok is részt vesznek a megmérettetésen,

ők külön tételeket kapnak éppen sajátos helyzetükből adódóan: az első tétel képek és mondatok, illetve szövegek párosítása, a második és a harmadik tétel a szövegértést helyezi előtérbe úgy, hogy szövegalkotáshoz kapcsolódó kérdések is vannak,

a negyedik tétel pedig megadott témához kötődő szövegalkotás. A zsűrielnök azt is elmondta, hogy idén az 5–6. osztályosoknak történetet, míg a 7–8. osztályosoknak levelet kellett írniuk megadott témában. A magyar tagozatra járó 5–8. osztályosok első tétele szintén szövegértés volt, természetesen ez komplexebb szövegértési feladatokat tartalmazott, a második tétel pedig egy szövegrészlet vagy idézet alapján monda, leíró szöveg, tudósítás és útinapló írását kérte a diákoktól megadott témában.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium volt az országos tantárgyverseny házigazdája •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

A János Zsigmond Unitárius Kollégium volt az országos tantárgyverseny házigazdája

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

„A pontozáskor a kollégák figyelembe vették a tématartást, a szövegtípus sajátosságaihoz való igazodást, a logikus szövegfelépítést, a kreativitást, de nem maradt el a nyelvi igényesség, szövegkohézió és helyesírás mint értékelési szempont sem. Így a diákok komplex szövegértési és szövegalkotási készségeket kellett mozgósítsanak” – emelte ki Fazakas Emese.

Mint sorolta, a középiskolás diákok már ennél bonyolultabb, többféle kitekintést igényló tételeket kaptak. Mind a négy feladatlap két nagy tételt tartalmazott: az elsőhöz témához kötötten, megadott szövegekből és olvasmányélményeikből kiindulva kellett egy 1,5–2 oldalas szöveget alkotniuk.

  • A 9. osztályosoknak Örkény István szövegeiből kiindulva kellett értekezniük arról, hogy az egypercesek szereplői hogyan viszonyulnak a halálhoz,
  • a 10. osztályosok Csokonai Vitéz Mihály a feladatlapon is megjelenő boldogság-verseinek lírai monológjai alapján a megszemélyesítés szerepéről írtak.
  • A 11. osztályosoknak már két szerző, Vörösmarty Mihály és Tamási Áron írásainak részletei nyomán a boldogságkeresés motívumát kellett leírniuk,
  • a 12. osztályosoknak pedig József Attila versrészletei alapján az öndefiníció változatait kellett körbejárniuk.

„Így nagyban kellett támaszkodniuk nemcsak a megadott szövegekre, hanem arra a háttértudásra is, amit olvasás és művelődésbeli tájékozottság nélkül nem lehet megszerezni.

A második tételhez már nemcsak egy-egy szövegtípus jellemzőit kellett ismerniük, hanem önálló, sokkal kreatívabb módon megírt szöveget kellett alkotniuk: egyperces novellát, novellaszerű történetet, novellaszerű szöveget, naplóbejegyzést. Ezeket is segítette idézet, szövegrészlet. Így elmondható, hogy a tételek kidolgozása sokoldalú tájékozottságot, illetve szövegértésben és szövegalkotásban nagyfokú jártasságot igényelt” – mondta el a zsűri elnöke.

A tantárgyverseny országos szakaszáról a részletek itt találhatóak.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében jutalmazták a versenyzőket •  Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook Galéria

A János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében jutalmazták a versenyzőket

Fotó: János Zsigmond Unitárius Kollégium/Facebook

korábban írtuk

Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban
Médiumváltásra van szüksége az irodalomnak is – A Helikon folyóirat a Mikes Kelemen országos versenyen Gyergyóban

Lapszámbemutatóval, kiállítással, egyéb meglepetésekkel érkezett a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége Gyergyószentmiklósra, az országos irodalom tantárgyversenyre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben

Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.

Zivatarok, majd ismét hőség várható Erdélyben
2026. augusztus 29., szombat

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került

Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.

Ejtőernyős katonákat sodort el az erős szél Marosvásárhelyen, egyikük villanyvezetékek közé került
2026. augusztus 29., szombat

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron

Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.

Felavatták a 230 millió lejes beruházással megépült Regionális Idegsebészeti Központot Kolozsváron
Hirdetés
2026. augusztus 29., szombat

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére

A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.

„Márton Áron itt van köztünk” – Nagyszabású ünnep Csíkszentdomokoson Erdély püspöke tiszteletére
2026. augusztus 29., szombat

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.

Rengeteg szőlőfajtát sorakoztat fel a „kóstoló kiállítás” Kolozsváron
2026. augusztus 29., szombat

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie

Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.

Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie
Hirdetés
Hirdetés