
Fotó: EMNT
A kisebbségi nemzetek nyelvhasználati jogairól és azok betartásáról értekeztek szombaton Kolozsváron az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) választmányi ülésén, amelynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székháza adott otthont.
2018. június 10., 14:442018. június 10., 14:44
2018. június 10., 14:552018. június 10., 14:55
A szervező EMNT sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a 44 nyelvi csoportot képviselő, nyelvi jogokért küzdő ernyőszervezet választmányi ülésének kezdetén Kocsis Tibor a kolozsvári magyar főkonzulátus részéről köszöntötte az ELEN küldötteit, mondván: a nyelvhasználati jogok tiszteletben tartása alapvető része a nemzetek fennmaradásának, főként, ha kisebbségi helyzetben élnek.
A konzul szavait követően Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke adta át Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezető-helyettesének levelét. Az üzenetben Brendus üdvözölte az ELEN választmányi ülését, kiemelve a nyelvi jogok fontosságát:

Számonkérhetővé tenné az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) azokat a vállalásokat, amelyeket az Európa Tanács tagállamai az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartájának aláírásakor tettek.
A választmányi ülésen Toró Tibor egyetemi adjunktus és Bethlendi András, a Muszáj-Musai mozgalom civil aktivistája erdélyi viszonylatban beszélt a kisebbségi nyelvhasználati jogokról. A közlemény szerint az előadásaikból kiderült:
Toró Tibor egyetemi adjunktus erdélyi viszonylatban beszélt a kisebbségi nyelvhasználati jogokról
Fotó: EMNT
Bethlendi András a kolozsvári háromnyelvű (magyar, német, román) településtábla engedélyezése kapcsán elmondta: többéves huzavona után még mindig nem sikerült teljes sikert elérjenek, de haladnak a megoldás felé, a polgármester folytonos akadályai ellenére.
Daniel Roldan, a Platforma per la Lengua katalán szervezet küldötteként számolt be a katalán függetlenségi népszavazás után bekövetkezett erőszakos fellépésekről. A népszavazást követően a spanyol kormány több katalán vezetőt letartóztatott. Márciusban az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) felkérte a spanyol kormányt, hogy bocsássa szabadon a bebörtönzött katalán képviselőket. Roldan elmondta: egy újabb felszólító levél elküldésére készülnek, és a nemzetközi közvéleményt is folyamatosan tájékoztatják, segítséget kérnek. A katalán politikai foglyok jelenleg 600 kilométernyi távolságban vannak családjaiktól 2017 októbere óta.
Fotó: EMNT
Sotiris Bletsas, a makedón–aromán kisebbségi közösség tagja a közlemény szerint elmondta:
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke erdélyi példaként ismertette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai is voltak már megbírságolva a székely zászló használatáért. Hasonlóan az aromán közösség képviselőjének megoldatlan ügyéhez a székely szimbólumhasználatért kapott bírság ügyét megfellebbezték Romániában, majd Strasbourgba vitték, ahol visszautasították.
– közölte az EMNT ügyvezető elnöke.
Conchúr Ó Giollagáin, az ELEN ír alelnöke a náluk zajló politikai kampányról számolt be, ismertetve az ír nyelv népszerűsítésében elért sikereiket. Beszámolójából kiderült: az angol nyelv olyannyira uralja az ír nyelvhasználók körét, hogy az anyanyelvű ír beszélők is inkább az angolt használták. A Giollagáin szervezete által vezetett kampánynak köszönhetően egyre többen kezdték újból használni az írt, nem csak családi körben, hanem már a nyilvános térben is – áll az EMNT közleményében.
Az ELEN ügyeiről szólva Ferran Suay, az ELEN elnöke ismertette, hogy nemrég csatlakozott két egyetem a szervezethez, egy Franciaországból, egy Belgiumból.
Paul Bilbao Sarria, az ELEN baszk alelnöke a Donostia Protokollum néven elindított európai szintű nyelvhasználati alapdokumentumról elmondta, hogy eddig 135 szervezet, intézmény írta alá – többek közt az EMNT is.
Az ELEN választmányi ülésén elhangzott: tagjai remélik, hogy a Minority Safepack kezdeményezést a sikeres aláírásgyűjtést követően az európai döntéshozók nem teszik félre. A galíciai nyelv népszerűsítésére vonatkozó akciók ismertetése után zárásként rögzítették: az ELEN novemberben Írországban tartja küldöttgyűlését – derül ki a közleményből.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
1 hozzászólás