HIRDETÉS

Jogok és jogtiprások: Kolozsváron üléseztek az európai nyelvi egyenlőségért küzdő szervezetek képviselői

Krónika 2018. június 10., 14:44 utolsó módosítás: 2018. június 10., 14:55

A kisebbségi nemzetek nyelvhasználati jogairól és azok betartásáról értekeztek szombaton Kolozsváron az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) választmányi ülésén, amelynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székháza adott otthont.

Fotó: EMNT

A szervező EMNT sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a 44 nyelvi csoportot képviselő, nyelvi jogokért küzdő ernyőszervezet választmányi ülésének kezdetén Kocsis Tibor a kolozsvári magyar főkonzulátus részéről köszöntötte az ELEN küldötteit, mondván: a nyelvhasználati jogok tiszteletben tartása alapvető része a nemzetek fennmaradásának, főként, ha kisebbségi helyzetben élnek.

A konzul kiemelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a magyar nyelvű orvosképzés hányattatott sorsát, valamint az egyelőre felszámolt marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét is.

HIRDETÉS

A konzul szavait követően Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke adta át Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkársága főosztályvezető-helyettesének levelét. Az üzenetben Brendus üdvözölte az ELEN választmányi ülését, kiemelve a nyelvi jogok fontosságát:

A legveszélyeztetettebb nyelvi közösségtől a legerősebbekig, a katalán válságtól az erdélyi magyar közösségig mindenkinek joga saját önazonosságának megtartása, anyanyelvének használata, gyermekeinek saját nyelvükön történő iskoláztatása.” 

A hiányzó erdélyi kétnyelvűség

A választmányi ülésen Toró Tibor egyetemi adjunktus és Bethlendi András, a Muszáj-Musai mozgalom civil aktivistája erdélyi viszonylatban beszélt a kisebbségi nyelvhasználati jogokról. A közlemény szerint az előadásaikból kiderült:

habár több településen az 50%-ot is meghaladja a magyarság aránya, a kétnyelvű feliratok használata még így is hiányos. A hivatalos szerveknél, egészségügyi intézményeknél nem elérhetők a kétnyelvű feliratok, formanyomtatványok, és a kétnyelvű helységnévtáblák ügye is sok helyen mindmáig megoldatlan.

Toró Tibor egyetemi adjunktus erdélyi viszonylatban beszélt a kisebbségi nyelvhasználati jogokról Fotó: EMNT

Bethlendi András a kolozsvári háromnyelvű (magyar, német, román) településtábla engedélyezése kapcsán elmondta: többéves huzavona után még mindig nem sikerült teljes sikert elérjenek, de haladnak a megoldás felé, a polgármester folytonos akadályai ellenére.  

Megoldatlan a katalán foglyok ügye

Daniel Roldan, a Platforma per la Lengua katalán szervezet küldötteként számolt be a katalán függetlenségi népszavazás után bekövetkezett erőszakos fellépésekről. A népszavazást követően a spanyol kormány több katalán vezetőt letartóztatott. Márciusban az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) felkérte a spanyol kormányt, hogy bocsássa szabadon a bebörtönzött katalán képviselőket. Roldan elmondta: egy újabb felszólító levél elküldésére készülnek, és a nemzetközi közvéleményt is folyamatosan tájékoztatják, segítséget kérnek. A katalán politikai foglyok jelenleg 600 kilométernyi távolságban vannak családjaiktól 2017 októbere óta.

Szabadon bocsátásukért az ELEN küldöttei közös, „Engedjétek szabadon a politikai foglyokat” csoportképpel üzentek Spanyolországnak.

Fotó: EMNT

„Sokba kerülő” nemzeti szimbólum és anyanyelv

Sotiris Bletsas, a makedón–aromán kisebbségi közösség tagja a közlemény szerint elmondta:

az elmúlt időszakban 9000 eurós pénzbírságot szabtak ki rá a görög hatóságok, mert nyilvános helyen használta anyanyelvét.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke erdélyi példaként ismertette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai is voltak már megbírságolva a székely zászló használatáért. Hasonlóan az aromán közösség képviselőjének megoldatlan ügyéhez a székely szimbólumhasználatért kapott bírság ügyét megfellebbezték Romániában, majd Strasbourgba vitték, ahol visszautasították.

Azt írták, hogy nem merítettük ki a lehetőségeket a hazai bíróságokon, ami nem igaz. Más erdélyi ügy is jutott hasonló sorsra, úgy tűnik tehát, hogy Strasbourg sem segít a nemzeti szimbólumaink és nyelvhasználati jogaink kivívásában”

– közölte az EMNT ügyvezető elnöke.   

Pozitív példák, új eredmények

Conchúr Ó Giollagáin, az ELEN ír alelnöke a náluk zajló politikai kampányról számolt be, ismertetve az ír nyelv népszerűsítésében elért sikereiket. Beszámolójából kiderült: az angol nyelv olyannyira uralja az ír nyelvhasználók körét, hogy az anyanyelvű ír beszélők is inkább az angolt használták. A Giollagáin szervezete által vezetett kampánynak köszönhetően egyre többen kezdték újból használni az írt, nem csak családi körben, hanem már a nyilvános térben is – áll az EMNT közleményében.

Az ELEN ügyeiről szólva Ferran Suay, az ELEN elnöke ismertette, hogy nemrég csatlakozott két egyetem a szervezethez, egy Franciaországból, egy Belgiumból.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tett pénteki látogatásakor is felmerült a csatlakozás lehetősége.

Paul Bilbao Sarria, az ELEN baszk alelnöke a Donostia Protokollum néven elindított európai szintű nyelvhasználati alapdokumentumról elmondta, hogy eddig 135 szervezet, intézmény írta alá – többek közt az EMNT is. 

Az ELEN választmányi ülésén elhangzott: tagjai remélik, hogy a Minority Safepack kezdeményezést a sikeres aláírásgyűjtést követően az európai döntéshozók nem teszik félre. A galíciai nyelv népszerűsítésére vonatkozó akciók ismertetése után zárásként rögzítették: az ELEN novemberben Írországban tartja küldöttgyűlését – derül ki a közleményből.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS