Rendkívül jó volt a Szent László Napok fogadtatása – osztotta meg a Krónika kérdésére tapasztalatait Zatykó Gyula, a hétvégi háromnapos nagyváradi eseménysorozat főszervezője.
2013. július 01., 17:022013. július 01., 17:02
2013. július 01., 17:022013. július 01., 17:02
Az első ízben megrendezett programsorozat majd minden eseményén teltház volt, ami azt jelzi számukra, hogy van rá igény. „Úgy érezzük, hogy egy hiánypótló kezdeményezést tettünk fel Nagyvárad kulturális palettájára. Külön örülünk annak, hogy valóban sikerült kiemeljük Szent László király alakját a homályból, és nem csak a magyarok, hanem itt élő románok is megismerhették a városalapítót\" – magyarázta. Kiemelte, hogy a váradiak civilizáltan szórakoztak, még szeméthegy sem gyűlt össze a parkban a koncertek után. Bár azt megjegyezte, hogy a jövőben jobban oda fognak figyelni a hulladékszállítóra, amely mostani tapasztalata szerint nem ürítette rendesen a kosarakat.
Összességében viszont elégedett a történtekkel, és úgy érzi, elég magasra tették a mércét az elkövetkező fesztiválok számára. Ismert ugyanis, hogy a Szent László Napokat hagyományteremtő szándékkal indították el, a jövőben pedig szeretnénk a most elért színvonalat megtartani. Elképzelhetőnek tartja, hogy kinövik majd a szabadtéri programok mostani helyszínét, azaz a Rhédey-kertet (Bălcescu park), amelyik végül jó választásnak bizonyult.
A Zatykó Gyula irányította szervezőcsapat egyébként ma ül össze, hogy a háromnapos eseményt kielemezze, és ötleteiket lejegyezze. „Lábjegyzeteket készítünk, hogy jövőre ne kelljen újra felfedeznünk a spanyolviaszt\" – magyarázta a főszervező. Hozzátette: több javaslatot is kapott a hétvégén arra, hogy esetleg milyen együtteseket hozzanak el Váradra, továbbá civil szervezetek jelezték, hogy jövőre társszervezőként csatlakoznának a Szent László Alapítvány által kezdeményezett Szent László Napokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!